chemiai és természetrajzi doktor, a földtani intézet geologusa, szül. 1820-ban Nagy-Enyeden; a gymnasiumot szülővárosában elvégezte, azután Selmeczen a bányaakadémia minden vizsgálatát kiállotta. Ezután Bécsben geologusnak készült, de Endlicher botanikájának is buzgó hallgatója volt. Majd Németországban, Párisban és Londonban tanult, Éjszak-Amerikában és Braziliában is kutatott, még pedig mint a második Wilke-expeditio geologusa, s Nyugot-Indián át tért haza. Mint a chemia és természetrajz doktora az erdélyi múzeumban a természetiek tárának őre, majd a földtani intézet geologusa lett. Meghalt 1874. máj. 13. Budapesten.
Czikkei a Skoficz Botanische Zeitschriftjében (1862. Aus Siebenbürgen); a Jahrbuch der. k. k. geol. Reichsanstaltban (1862. Petrefacten aus Nordost-Siebenbürgen).
Munkái:
1. Kolozsvár és környékének földtani viszonyai, 5 tábla rajzzal. Pest, 1871. (Különny. a M. Kir. Földtani Intézet Évkönyvéből. Németül is u. ott).
2. Kolozsvár és Bánfi-Hunyad közti vasutvonal ingatag talajának geologiai szerkezete. U. ott, 1871. Egy fametszvénnyel. (Különny. a M. Földtani Közlönyből).
3. Az Erdélyben fekvő Zsilyvölgyi barna kőszén virányról. Heer Osvald után magyarítva. U. ott, 1872. Hat tábla rajzzal. (Különny. a M. Földtani Int. Évkönyvéből).
4. Czáfolata a brassai városi közönség által a hajdani törcsvári uradalom jogi állapotjához czím alatt 1871-ben kiadott magyarázatoknak. Kolozsvár, 1873.
5. Egy uj echinolampas faj az ásatag tüskönczök rendjéből. Bpest, 1874. Kőny. tábla rajzzal. (Magyar és német szöveg. Különny. a M. földtani Közlönyből).
6. A budai márga ásatag tüskönczei. U. ott, 1874. Hét kőny. tábl. (Magyar, német és franczia szöveggel. Különny. a M. Földtani Intézet Évkönyvéből).
Kanitz, August, Versuch einer Geschichte der ungarischen Botanik. Halle, 1865. 250. lap. (Több ismeretlen munkáját sorolja föl, de év és megjelenési hely nélkül).
Vasárnapi Ujság 1874. 20. sz. (Nekr.).
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 866. l.