Kezdőlap

Paulay J. Zsigmond,

postamester, P. Ferencz kir. ügyész fia, szül. 1848. máj. 2. Pesten; középiskoláit Máramaros-Szigeten, Ungvárt és Kassán végezte. 1869-ig Polenán (Beregm.) postai gyakornok volt; 1870-ben postamesterré lett Máramaros-Szurdokon és 1872-ben Bátyuban (Beregmegye.) Már mint ilyen végezte a jogot Sárospatakon, hol bírói államvizsgát is tett és Vass Gyula ügyvéd mellett a három évi gyakorlatot kitöltötte. Közben a postaügyről és egyebekről vidéki s fővárosi lapokban czikkeket, leveleket írt és így lett ismeretes a postamesterek közt, kik 1868-tól évenkint gyűléseket tartottak Budapesten, hová minden három megyéből küldtek egy-egy képviselőt. Ez értekezletekből keletkezett a magyar-, horvát-, szlavonországi postamesterek egyesülete, melynek megalkotását és felsőbb jóváhagyását P. eszközölte ki s 1875-ben annak titkára lett. Ezen egylet czélja a magyarországi postamesteri kar édekeit védeni, első sorban magyar postatörvénykönyvet szerezni, illetőleg a postaügyet, mely még osztrák szabályok szerint igazgattatott, a magyar törvényhozás által szabályoztatni s a vidéki postaintézményt újra szervezni. Az egylet 1878-ban megbizta őt egy szaklap kiadásával. Vállalataival azonban megbukott, úgy hogy egészen tönkrement. Utoljára Bátyuban a vasutnál volt alkalmazva s valószinűen ott halt meg.

Munkái:

1. Postász. Kassa, 1871.

2. Postaügyi rendtartás. U. ott, 1875. (2. jav. és bőv. kiadás. Bátyu, 1878., 3. k. Szatmár, 1880. Ezen munkában a polgári perrendtartás mintájára foglalta össze a postakezelés szabályait; a 2. kiadásból 3800 példány kelt el és a postaügyből mindenki abból vizsgázott).

P. saját munkái kiadása czéljából könyvnyomdát szervezett Bátyuban 1879. januárban és Postai Szemle cz. alatt azon év febr. 1. lapot indított meg, 1880-ban ezt a lapot németül is kiadta Post-Zeitung cz. E két lap azonban még azon évben megszűnt; szerkesztette 1879-ben a Postai Szemle Naptárát és a Posta és távirdai fali naptárt (előbbit 2000, utóbbit 3000 példányban); 1881-ben Tiszaujlakon a Magyar Posta cz. lapnak is tulajdonosa volt, de ez is rövid ideig élt.

Sajtó alá készítette 1880-ban: Ujság szerkesztése és kiadása nagyban és kicsiben; ugyanazon évben fordította: Postatakarékpénztárak Angliában, Francziországban és Németországban, de megjelenésükről nincsen tudomásom.

Lehoczky Tivadar, Beregvármegye Monographiája. Ungvár, 1881. II. 152. l.

Kiszlingstein Könyvészete.