bölcseleti doktor, egyetemi tanár, miniszteri tanácsos, a m. tudom. akadémia rendes tagja és osztálytitkára, szül. 1845. ápr. 17. Váczon (Pestm.); tanulmányait a pesti és több külföldi egyetemen végezte. 1860. okt. 1. lépett a csorna-premontrei rendbe (1867. szept. 27. szentelték fel). 1866-ban kitünő sikerrel tette le a középiskolai tanárvizsgálatot a bölcselet-, mennyiségtan- és természettanból. 1861. okt. 1-től 1868. augusztus 25-ig szombathelyi főgymnasiumi rendes tanár, 1868. aug. 25-től 1875. jan. 31-ig igazgató volt. 1874. máj. 28. a m. tudom. akadémia levelező tagjává választotta (1889. máj. 3. a II. osztály titkára, 1890. máj. 8. rendes tag lett). 1875-ben a pozsonyi akadémia tanárává neveztetett ki a bölcseleti tudomány előadására, és pedig 1875. jan. 6-tól rendkívüli, júl. 18-tól rendes minőségben. Kineveztetése után a vallás- és közoktatásügyi miniszterium által néhány egyetem látogatására külföldre küldetett. Ez útjában megfordult Berlinben, Lipcsében, Bonnban és Heidelbergában. Azonkívül beutazta Franczia- és Olaszországot, Dániát és Norvégia egy részét. Az 1874-1875. tanév nyári szakában előadásokat nem tartott. Tanszékét 1875. okt. 1. foglalta el. 1886-ban a budapesti egyetemre neveztetett ki a bölcselet rendkívüli, majd 1889. rendes tanárává és ezen tanszéken működik máig. 1894 óta a közoktatási tanács tagja és 1896 óta előadó tanácsosa; az Erzsébet-nőiskola és az I. kerületi állami polgári iskolai tanítóképző-intézet kurátora. 1898. nov. 18. megkapta a miniszteri tanácsosi czímet. Az egyetemen egyszersmind a paedagogia jogosított tanára s a bölcseleti kar volt dékánja; az országos középiskolai tanárképző-intézet tanácsának tagja, az országos felső nép és polgári iskolai tanító- és tanítónővizsgáló bizottság elnöke.
Czikkei a szombathelyi r. kath. főgymnasium Értesítőjében (1868. Kant); a Budapesti Közlönyben (1871. Tanügyi reformjaink); a Szabad Egyházban (1872. Kelet és a görög philosophia, öt czikk); a Vasmegyei Lapokban (1873. A képzelemről, három czikke, 1874. Lélektani vázlatok); a Pozsonyvidéki Lapokban (1882. A véralkatról); a M. Philosophiai Szemlében (1882. Lélektani elméletek történeti kifejlődése a görög philosophiában, Orvostani psychologia); a M. Tanügyben (1883. A középiskolai philosphiai oktatás, A jogakadémiák kérdéséhez, 1884. A pozsonyi kir. jogakadémia kérdéséhez); az Akadémiai Értesítőben (1891. Jelentés az akadémiai nagyjutalom- és a Marczibányi mellékjutalomról); a Budapest Szemlében (1891. Felméri és az új Magyarország, Válasz a «Válasz»-ra); az Atheneumban (1892-ben A philosophiai kutatás újabb segédeszközei.). Ezeken kívül írt több könyvismertetést a Nemzet, Pozsonyvidéki Lapok, az Országos Középiskolai Tanáregylet Közlönye cz. folyóiratokba; színi szemlét a Pozsonyv. Lapokba (1877-78. 17 czikke); a Bölcseleti Folyóiratnak is munkatársa volt.
Munkái:
1. A philosophia történelme. Pest, 1868-69. Két füzet.
2. Paedagogiai tanulmányok. U. ott, 1869.
3. Tapasztalati lélektan U. ott. 1870. (2. egészen átdolgozott kiadás. U. ott, 1876.).
4. Logika vagy gondolkodástan. U. ott, 1870. (2. egészen átdolg. kiadás 1877., 3. k. 1882. U. ott.).
5. Metaphysika. U. ott, 1871.
6. Vázlatok az újkori philosophia köréből. U. ott, 1872.
6. A jogakadémiák kérdéséhez. Pozsony, 1879.
7. Philosophiai propaedeutika. Bpest, 1882. Két rész. (I. A lélektan elemei 3. kiadás 1882. 4 telj. átdolg. k. A lélektan alapvonalai cz. Vezérfonalul egyetemi előadásaihoz és tanárjelöltek számára. 1900. U. ott. II. A logika elemei, A logika alaptanai cz. Vezérfonalul egyetemi előadásaihoz és tanárjelöltek számára. 4. átdolg. és bőv. kiadás, U. ott, 1902.).
8. Alvás és álom. Psychologiai tanulmány. Pozsony, 1883. (Felolvasás.).
9. Egy fejezet a nő lélektanából. Psychologiai tanulmány. U. ott, 1883. (Megjelent a Pozsonyvidéki Lapokban 139-144. sz. is).
10. Emlékbeszéd Horvát Cyrill, a m. tudom. akadémia t. tagja felett. Bpest, 1885. (Emlékbeszédek III. 6.).
11. Uj álláspont, módszer és irányelvek az ethikában. U. ott, 1889. (Értekezések a bölcs tud. köréből. III. 2. Székfoglaló.).
12. Phantasia. Felolvasás. Pozsony, 1885. (Toldy-kör kiadványai. 1.).
13. Az ethikai determinismus elmélete. Bpest, 1890. (A m. tudom. akadémia által a Gorove-díjjal jutalmazott pályamunka. A Budapesti Szemle 159-164. számaiban is, 2. kiad. U. ott, 1899. Ism. Prot. Szemle 1900.).
14. Válasz Plagiosippusnak. U. ott, 1892.
1891 óta szerkeszti az Athenaeum cz. folyóiratot (kiadja a m. tudom. akadémia).
Kéziratban: A tud. ethika rendszere; Lélektani eszmék és elméletek fejtegetése a görög philosophiában; Népszerű lélektani előadások (Két cyclus, 24 előadás, tartotta Szombathelyen).
Ortvay Tivadar, Száz év egy hazai főiskola életéből. Bpest, 1884. 170. l.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1889-90., 1892., 1899., 1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 859., XVIII. 420. l.