állami tanítóképző-intézeti tanár, P. István és Nagy Terézia földmívelő szülők fia, szül. 1865. szept. 14. Rába-Pordányban (Sopronm.); a gymnasium négy alsó osztályát Magyar-Óvárt, a felsőbbeket Győrött végezte, azután a győri jogakadémiára iratkozott be. A nyelvek és irodalom iránti hajlama a bölcseletre késztette visszatérni. 1887. jan. Budapestre jött, szaktárgyainka a magyar és latin nyelvet és irodalmat választotta s beiratkozott az egyetemre; szaktárgyain kívül a német, franczia s angol nyelvet és irodalmat is hallgatta és tanulmányozta. A sok tanulás s nélkülözés idegrendszerét megviselte, úgy, hogy csak 1891-ben nyert absolutoriumot. Néhány évig nevelősködött és magán-gymnasiumokban tanított. 1896. ápr. a budapesti nemzeti tornaegylet vizsgálóbizottsága előtt tornatanári vizsgát tett. Ez év szept. a selmeczbányai kir. kath. nagygymnasiumhoz került helyettes tanárnak és 1897-ben Keszthelyre ment a premontrei főgymnasiumhoz rendes torna-tanárnak. Itt vívókört is alakított, melynek maga volt a mestere. Négy évig működött Keszthelyen, mialatt középiskolai tanári vizsgát tett. Innét Iglóra ment az állami tanítóképzőhöz. 1903. máj. tett paedagogiai vizsgálatot és középiskolai tanári oklevelet nyert. Jelenleg Losonczon működik az állami tanítóképzőben. Gyakran utazott külföldön, így Csehországban, Alsó- és Felső-Ausztriában, Tirolban, Svájczban, Franczia- és Olaszországban; az Alpeseknek és Tátrának több ormát megmászta.
Már gymnasiumi tanuló korában költeményeket írt a Sopronba s a győri Hazánkba; fordított német költőkből is (Lenau, Freiligrath, Heine), később angolból és francziából is. Eredeti költeményei 1887-től a következő hirlapokban jelentek meg: Győri Közlöny (1887. czikkek is), Képes Családi Lapok (1887-1890.), Ország-Világ (1895-1896. sat.), Vasárnapi Ujság (Bakó István álnév alatt is), M. Geniusz, Otthon, M. Szalon, M. Szemle (1902.), Jelenkor, Balatonvidék (1900. Moore után), Kath. Szemle, A Hét (Felsőpatyi P. István álnév alatt); ezeken kívül több Albumban és vidéki lapban. Gróf Festetich György emlékezete cz. ódája a keszthelyi Festetich-szobor leleplezése alkalmából hirdetett pályázaton díjat nyert. Vegyes czikkeket és tárczákat írt még a Győri Közlönybe (1887. 75. sz. Vajda János, később Endrődi Sándor, Reviczky Gyula) és a Balatonvidékbe. A M. Szemlében (Petőfi és Tompa beszélye Szécsi Máriáról); újabban a M. Nyelvőrbe is dolgozik.
Felolvasást tartott többször a budapesti kath. körben, Keszthelyen és Iglón a Kaszinóban. Költeményeit most rendezi sajtó alá.
Önéletrajzi adatok.