orvosdoktor, kir. tanácsos, Budapest város nyug. tiszti főorvosa, szül. 1830-ban Erzsébetvároson (Kis-Küküllőm.) örmény nemes családból; tanulmányainak végeztével előbb a jogi pályára lépett, majd ezt abba hagyva, 1856-ban a pesti egyetemen megszerezte az orvosdoktori, 1857-ben pedig a sebészdoktori és szülészmesteri oklevelet. Ezután ismeretei bővítése végett másfél évig tartózkodott Bécsben; aután visszajött Pestre s itt orvosi gyakorlatot kezdett és elnyerte előbb a budapesti kir. orvosegyesületi másod-, majd első titkári állást. 1861-62-ben a pesti egyetemen a himlőoltás magántanára lett és egyszersmind vezetője az országos oltó-intézetnek, hol tíz évig működött. 1864-ben császárfürdői rendelő orvossá nevezték ki; 1867-1869-ben minden díjazás nélkül vezette a tifusz-kórházat. 1869-ben Erzsébetváros megválasztotta országgyűlési képviselővé. 1870-ben az országos közegészségügyi tanács tagja, 1873-ban pedig fővárosi tiszti főorvos lett és mint ilyen 1889-ig működött. 1878-ban a párisi világkiállításon mint a főváros küldötte vett részt a közegészségi congressuson, mikor is a Société de médecine publique et hygiene professionelle, majd később a Société royale de medecine publique de Belgique külföldi levelező tagjának választotta. 1887-ben a magánéletbe vonult; ekkor kapta a királyi tanácsosi czímet is. Meghalt 1891. jún. 3. Budapesten.
Czikkei az Orvosi Hetilapban (1858. A himlőalakú másodlagos bujakór, 1859. A bőrfekélyes harmadlagos bujakór, 1863. Az országos központi oltóintézet 1862. évi működése, 1864. Az országos védhimlőoltó-intézet 1863. működése, 1868. A budai császárfürdő ivóforrás mészéleg tartalmának gyógytani értéke, 1869. Titkári jelentés a budapesti kir. orvosegylet 1869. évi működéséről, 1870. Beszéd az alsóházban az országos közegészségi tanács költségvetése tárgyában, 1873. Az országos központi védhimlőoltó-intézet 1872. évi működésének kimutatása); a Zeitschrift für Natur- und Heilkundeben (1860. Die Pneumatosen im menschlichen Körper, Über die Digitalcompression zur Heilung von Aneurysmen und phlegmonösen Processen, Merkwürdige Verletzung der Achselhöhle durch einen Baumast, Pharmakologiche Beiträge, Über Jodismus); a Gyógyászatban (1861. Tájékozás Virchow Rudolf tanár sejtkórtanának jelentősége körül, Lapszemle-Közlemények, 1862. Az általános kórtan köréből, A védhimlőojtás közegészségi és gyógytani értéke, A kovasavas oldat egy esetben megfigyelt gyógytani hatásának tüneményei, 1863. Az országos központi védhimlőojtó-intézet 1863. évi működésének kimutatása, 1865. Válasz a Gyógyászat t. cz. szerkesztőségének, 1873. Beszéd a képviselőházban, 1874. Budapest t. főorvosának hivatalos jelentése az 1874. nov. észlelt közegészségi viszonyokról); a Kertész Gazdában (1866. A cholera ellenszere); a Közegészségi és törvényszéki Orvostanban (1868. Felterjesztése a m. kir. belügyminiszteriumhoz a «központi oltó-intézet» rendezése végett); az Ung. Med.-Chirurg. Presseben (1866. Heilresultate aus dem Kaiserbade in Ofen, 1870. Rede des Ablegaten, 1871. Das Kaiserbad in Ofen); az Államorvosban (1874. Budapest t. főorvosának hivatalos jelentése az 1875. nov. észlelt közegészségi viszonyokról, Az országos központi védhimlőojtó-intézet 1873. évi működésének táblás kimutatása hónapok szerint).
Munkái:
1. Virchow sejtkórtanának ismertetése. A m. orvosok és természetvizsgálók IX. nagygyűlésének ünnepélyére. Pest, 1863.
2. Az 1864. évi fördőidény a budai Császárfürdőben. Gyógytani szempontból. U. ott, 1865.
3. Nagyságos Kammermayer Károly polgármester urhoz jelentés Budapest főváros tiszti főorvosi hivatalának 1874. évi működéséről. Bpest. 1875.
Hölgyfutár 1858. 14. sz.
Szinnyei Könyvészete.
Pesti Hirlap 1879. 53. szám.
Vasárnapi Ujság 1885. 35. sz. arczk.
Ország-Világ 1887. 14. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1891. 23. sz. (Nekr.).
Pallas Nagy Lexikona XIII. 858. l.
Hőgyes Endre Emlékkönyve. Bpest, 1896. 209. l.