theologiai doktor, r. kath. plébános, szül. 1845. ápr. 5. Pátkán (Fehérm.), hol atyja gazdatiszt volt; iskoláit szülőföldén kezdte s a gymnasium VIII. osztályáig Székesfejérvárt folytatta. 1861-ben felvétetett a székesfejérvári papnevelőbe, hol két évet töltött, mely idő alatt tanulmányait a helybeli gymnasiumban folytatta; az ugyanott az ő kezdeményezésére keletkezett szónoklati körnek elnöke volt. 1863-ban a bécsi Pázmány-intézetbe küldetett. 1865-ben, hogy a magyar irodalom központjában lehessen, püspökétől a Pestre való áthelyezést kérelmezte s azt el is nyerte. Itt mint a theologia III. éves hallgatója egy év alatt két szigorlatot állott ki, s ezenkívül az egyetemen Phaenomenon christianismi historicum cz. pályaművével jutalmat nyert. A sok éjjelezés által megrongált egészsége helyreállítására 1866-ban egy félévet Székesfejérvárt töltött sógoránál, s a nővére által akkor alapított nőegylet ügyeiben tevékeny részt vett, több ülésen helyettes titkár volt és az egyletről a pesti lapokat értesítette. 1867-ben végezte be Pesten a theologiai tanfolyamot és ugyanezen év júl 25. (fiatalságánál fogva dispensatióval) áldozópappá szenteltetett, azután Csákvárra ment káplánnak. Az itt töltött félév alatt olvasókört alapított. 1868-ban Festetich Géza gróf és nővérei, kik neveltetését is anyagilag gyámolították, kegyúri joguknál fogva pátkai administrátorrá tették s még ez évben rendes plébánosnak ajánlották és püspöke ezen hivatalában megerősítette. Szorgalmasan látogatta a gondjaira bízott iskolákat, nappal a gyermekeket, a téli estéken a felnőtteket oktatta. Községi könyvtárat állított fel, olvasókört alapított és ez időtől fogva életét a népnevelésnek szentelte. 1873-ban a pesti egyetemen theologiai doktori oklevelet nyert és a bécsi közkiállításon munkáinak nagy része a közoktatási miniszter által kiállított népiskolai könyvek gyűjteményében képviselve volt. A dunántúli vidéken Győrfi Iván tankönyvei mellett az övéit használták leginkább. Seidel családi nevét 1881-ben változtatta Pátkaira. Meghalt 1885. máj. 19. Pátkán.
Az irodalomban 1861-ben a Hölgyfutárban (87., 88. sz.) lépett fel Egy költő élete cz. francziából fordított művével (u. ott 1863. Mi az udvariasság Karr Alfonz után és beszélye, 1864. tárcza); mint gymnasiumi tanuló írt a Gyermekbarátba és az Ijfúság Lapjába; 1862-ben a Népnevelők Kalauza által hirdetett pályázaton dicséretet nyert Pista és barátja czimű színművével, a Borászati Csarnokban (1862. czikkek); 1863-tól az Idők Tanujába és a Religióba dolgozott; a Képes Ujság által hirdetett pályázaton A szépfaludi biró fia cz. beszélyével dicséretet nyert. 1866-ban a Pesti Naplóba, Családi Körbe, Képes Ujságba, Pesti Hirnökbe, azután a M. Államba (1870. 1. sz. A kath. autonomiai párt-élet, 89. Az egyházi férfiak hivatalváltozáskor való osztozásáról, 126. A törvényhatóságok rendezése és az életkor, 196. A háború és a míveltség viszonyai, 232. A halálbüntetés elleni érvek tarthatatlansága, 1872. 167. sz. A foederalismus tannyelve az egyetemen, 174. Intriguák a pápa ellen, 231. Nyilatkozat német nyelven kiadott tankönyveinkről, 1874. 68. sz. A kath. népnevelők országos egyletének eszméjéről, 1883. 100. Az ünnepeknek és a biblia tanításának kérdése az országgyűlésen sat.), szabadság (Székesfejérvár, 1885. 49., 50. Fejérmegyei Pátka II. alapíttatása), Népnevelők Kalauza, Népiskola és Nyelvészet cz lapokba írt összesen körülbelül 150 czikket.
Munkái:
1. Szeretet. Beszélyek. Németből ford. Pest, 1864.
2. Halhatatlan-e lelkünk? vagyis van-e más világ? Székesfehérvár, 1865.
3. La langue des plantes. Székesfejérvár, 1867. (Virágnyelv).
4. Nézetek népiskolai tankönyveink hiányairól. U. ott, 1870.
5. Földrajz a népiskolák számára. U. ott, 1871. (2. kiadás 1871., 5. k. 1872., 10. k. 1877. U. ott, 11. k. 1878., 13. jav. és bőv. k. 1883., 14. jav. k. 1885. U. ott.).
6. Gazdászattan. U. ott, 1871. (2. kiadás 1871., 4. k. 1875. U. ott. Népiskolai Tankönyvek V., 8. k. 1884., 11. k. 1898. U. ott. Németül U. ott, 1872.).
7. Természetrajz népiskolák számára. U. ott, 1871. (2. kiadás 1871., 3. k. 1873. U. ott, 8. k. 1877., 10. k. 1878., 11. k. 1878., 12. kiadás 1884. Ugyanott. Németül. Ugyanott, 1872.).
8. A falusi ismétlő iskolák tankönyve. Földrajz. Történelem. Polgári jogok és kötelességek ismertetése. Természetrajz. Természettan. Gazdászattan. A tanulók számára. U. ott, 1871. Két rész. (I. Útmutatás a néptanítók számára. II. A tanulók számára. 2. kiadás 1872., 4. k. 1876. U. ott.).
9. Képes természetrajz különös tekintettel a gazdászatra és az egészségtanra népiskolák számára. U. ott, 1871. (2. jav. és bőv. kiadás. Számos fametszvénynyel. Pest, 1872., 3. k. Bpest, 1874. 5. bőv. és jav. kiad. 1877., 6. kiad. 1878., 9. kiad. 1882., 10. k. 1884., 11. k. 1885. Németül: Székesfejérvár, 1872.).
10. Természettan. U. ott, 1872. (Népiskolai Tankönyvek V. 6. k. 1878. U. ott.).
11. Kisérleti természettan. Nép-, ipar- és vasárnapi iskolák használatára. Pest, 1872. Szövegbe nyomott fametszetekkel. (4. jav. k. U. ott, 1884.).
12. Híres néptanítók nejei és leányai. Történelmi beszélyek. Székesfejérvár, 1872.
13. Honisme. Pest, 1872.
14. Irati föltevények tankönyve. U. ott, 1872.
15. Róráték alkalmára írt szent beszédek. Székesfejérvár, 1873.
16. Polgári jogok és kötelességek ismertetése. Bpest, 1875. (3. kiadás, 4. jav. k. 1878., 5. k. 1880. U. ott. Németül. U. ott, 1882.).
17. A magyarok története, s a világtörténelem főbb eseményei, 14 képpel. 5. jav. kiadás Bpest, 1877. (7. jav. k. 1881., 8. k. U. ott, 1884.).
18. Katholikus népiskolai földrajz. A magyarországi latin és görög szertartású róm. kath. püspöki kar tanterve alapján. Székesfejérvár, 1879. (2. kiadás. U. ott, 1884.).
19. Válogatott egyházi beszédek gyűjteménye. U. ott, 1881-83. Négy kötet.
20. Magyar birodalmi kath. lelkipásztori törvénytár. Leginkább dr. Szeredy József «Egyházjog»-a alapján. U. ott, 1885.
21. Néptanítók törvénytudományi Kalauza 1. füzet. Székesfejérvár, 1885.
22. Causerie az oláhczigány nyelv törzsszámainak philosophiájáról...
23. 25,000 forintos gazdálkodási tanács káplánoknak és segédtanítóknak, plébánosok és tanítók is tanulhatnak belőle. U. ott, 1885.
Szerkesztette a Nevelészet cz. kath. tanügyi szaklapot 1874. jan. 10-től augusztusig Székesfejérvárt.
Moenich-Vutkovich, M. Irók Névtára. Pozsony, 1876.
Pauer, Joannes, Historia Dioecesis Alba-Regalensis. Albae-Regiae, 1877. 440. lap.
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete.
Szabadság. Székesfehérvár, 1885. 59. sz.
M. Sion 1893. 709. l.
Századunk Névváltoztatásai 178. lap és gyászjelentés.