orvosdoktor és tanár, előbbinek és Dálnoki Máriának fia, szül. 1731. márcz. 20. Deésen; középiskolai tanulmányait a kolozsvári ev. ref. főiskolában végezte s 1752-ben Leydenbe ment az egyetemre, hol 1755-ig tanult természettant, mathesist, metaphysikát, görög és arab nyelvet, egyetemes történelmet és theologiát; itt az orvosi tudományokra is készült; innét Odera-Frankfurtba ment, de egy év mulva a porosz háború kitörése miatt Utrechtet (Belgium) kereste föl, hol 1758-ban orvosdoktori oklevelet nyert. Még külföldön érte a kolozsvári ev. ref. főiskola előljáróságának meghívó levele, melyben tudatták, hogy a bölcseleti tanszékre tanárnak választották. 1759-ben kezdte meg tanári működését, mi alatt a tanterv újításában nagy buzgalmat fejtett ki. 1769-ben a főconsistorium reá bízta a nyomda igazgatását, melyet nagy buzgalommal 25 évig teljesített. 1780-ban Kolozsmegye tiszti főorvosa lett. Nagy orvosi gyakorlata volt, tanácsát a messze vidéken is igénybe vették. Füvészettel is foglalkozott és e tárgyban Benkő Józseffel sűrűn levelezett. Nagy növénygyűjteménye a kolozsvári egyetem növénytani intézetében van elhelyezve. Meghalt 1804. szept. 10. Kolozsvárt.
Arczképét a kolozsvári ev. ref. kollegium fametszetben kiadta.
Munkái:
1. Theses medicae... pro specimine inaugurali. Trajecti ad Rhemum, 1758.
2. Temetési oratio, melyet néhai gróf idősb. sz. Teleki Ádám kir. consil. és generális főstrázsamester levetkezett testének eltemettetése alkalmatosságával mondott és abban a halált számkivetésben küldötte hogy egy lelkes állat is tulajdonképen meg ne halljon megmutatta Kendi-Lónán Szent Iván hava 10. 1770. Kolozsvár, 1775. (Bodoki József és Tordai Sámuel gyászbeszédeivel együtt).
3. A mostani uralkodó skárlát forró hideglelés és torokfájásra nézve szükséges jegyzések a falusiak számára. Kolozsvár, 1801.
Weszprémi, Succincta Medicorum Biogr. IV. 137., 142., 376. l.
M. Kurir 1804. III. 389. l.
Kővári László, Erdély nevezetesebb családai. Kolozsvár, 1854. 201. lap.
Mikó Imre gróf, Benkő József élete és munkái. Pest, 1868.
Budapesti Közlöny 1871. 12. sz.
Szinnyei Könyvészete,
Petrik Bibliogr. és gyászjelentés.