városi tanácsos Kolozsvárt, hova (Pataki István krónikája szerint) 1703. febr. 18. választották; ugyanaz nap küldetett Fejérvárra az országgyűlésre, hol nyolcz hétig időzött, azután hazatért. (P. István ev. ref. tanár és Kobzos Mára fia volt). Naplót írt az akkori mozgalmas időkről; a kuruczok beütését, Kolozsvár ostromát (1704. szept. okt.) élénken írja le. Nov. 4. indul Magyarországba Apafi Mihály fejedelem táborába Érsekujvár alá s onnét decz. 26. érkezett haza Kolozsvárra. 1706. jún. 6. Rabutin generalis parancsolatjára és Károlyi Sándor gróf kivánaságára ismét Magyarországba indul; e viszontagságos kurucz-labancz hadjáratot szintén részletesen és érdekesen írja le. 1708-1710-ben Károlyi Sándor gróf mellett harczol Erdélyben és Nagy-Károly körül a németek ellen. A német had előnyomulása elől decz. Debreczenbe menekült. Végre a béke megköttetvén a németekkel, 1711. febr. vége felé sok bujdosási után visszaérkezett Kolozsvárra. «Ezen esztendőben apró szentek napján választattam Kolozsvár városának királybirájává, minekutána a város privilegiumát és dicsőséges szabadságát helyreállította volna a német császár. Ugyanezen nap ispotálymesternek is tétettem. Immar Captalan, doctor, királybiro, ispotálymester s Ecclesia Curatora levén semmi jövedelem nincs. Tituli sine vitulis». Ehhez még egy feljegyzés van 1713. márcz. 19-ről. A kolozsvári ev. ref. egyház gondnoka volt. Meghalt 1752-ben.
Kézirati munkája: Descriptio civitatis Claudiopolis ab origine repetita, cum inscriptionibus in moeniis et aliis notabilibus aedeficiis undique conspicuis, pro augmento et varietate incolarum ac religionum vicissitudinibus fatorum, directione ítem politica usque ad modernum statum continuata et compendiose concinnata per Paulum Pater, Stephanum Pataki, Paulum Gyergyai, Senatores et Georgium Füzéri Notarium civitatis a 1747. Ivrét kötet. (A gyulafehérvári Batthyányi-féle könyvtárban).
Magyar Szinházi Lap 1860. 46., 52., 53. sz. (Eredeti kézirat után közli Dezső Miklós).
Beke Antal, Index Manuscriptorum bibliothecae Batthyanianae dioecesis Transsylvaniensis. K.-Fehérvár, 1871. 16. l.