Patachich Ádám (zajeszdai báró),
bölcseleti és theologiai doktor, kalocsai érsek, P. Miklós b. és Patachich Prudentia fia, született 1717. febr. 18. a Károlyváros melletti családi kastályban Zajezdán; bölcseleti tanulmányait Gráczban, a theologiát Bécsben végezte; ugyanott VI. Károly császár jelenlétében avattatott fel bölcseleti doktorrá, a mikor az uralkodótól arany nyaklánczczal tiszteltetett meg. Bécsből Rómába küldték az Apollinaire collegiumba, hol theologiai doktorrá avatták és mint ügyes költőt 1739-ben az Arkadia társaságba felvették Sirasius Acrotophorius névvel. Visszatért hazájába s a családja birtokát képező Verbovetzen plébános lett. Két év mulva czímzetes apát, 1741. ápr. zágrábi kanonok lett s 1743-ban Mária Terézia kaposfői szent Benedek prépostjává nevezte ki. 1751-ben mint a hétszemélyes tábla ülnöke s Klobusiczky Ferencz zágrábi püspök oldalkanonokja, annak kiséretében a pozsonyi országgyűlésre ment, hol csakhamar a közügyek terén kifejtett buzgóságával kitűnt; a királynő a magyar udv. kanczelláriához tanácsossá s novii czímzetes püspökké tette. 1759. aug. 29. nagyváradi püspökké, Biharmegye főispánjává s valóságos belső titkos tanácsossá neveztetett ki. Mint főispán és egyházfő, 19 évi kormányzása alatt nagy tevékenységet fejtett ki egyházmegyéjében; a tanítási rendszert újjáalakította, az elhanyagolt püspöki palotát jobb karba helyeztette, a székesegyházat restauráltatta, a püspöki uradalom ügyeit jobb karba helyezte, iskolákat alapított, azokra személyesen felügyelt és a tanítókat saját jövedelméből fizette; egyszersmind könyvtárt alapított Nagyváradon, mely 15,000-nél több kötetből állott, szintén a saját költségén. Sok hívet szerzett a római katholikus egyháznak, így 11 faluban 6000 óhitű görög lelket nyert meg az egyháznak. Ezen érdemeiért Mária Terézia királynő 1776-ban kalocsai érsekké nevezte ki. Ezen állásában is nagy tevékenységet fejtett ki, az érseki palotát újjá alakíttatta, a kanonokok számára öt új házat építtetett és az érseki templomnak sok ezer forintba került egyházi készséget ajándékozott. Midőn az egyetem 1777-ben Nagyszombatból Budára helyeztetett át, a királynő megbízta a magyarországi oktatásügy vezetésével és sikeres működéseért 1778-ban a szent István-rend nagy keresztjét nyerte. A zenét, mint maga is zeneértő, különösen kedvelte, a nagyváradi püspöki udvarában művészi zenekart alapított, melynek vezetésére Haydn Mihályt, a híres Haydn József zeneszerző testvérét hívta meg, melyet az el is fogadott és szervezését magas fokra emelte. Midőn Haydn 1762. Salzburgba távozott, helyét Ditters Károly foglalta el, ki maga hangverseny-darabokat és dalműveket is szerzett, többek közt Metastasio oratoriumát Isacco figura del Redentore cz., melyet P. latinra fordított; Ditters öt évig működött Nagyváradon és távoztával a zenekar is feloszlott. P. ünnepélyes alkalomkor előadásokat tartott, melyek ki is nyomattak. 1777-ben a budai egyetem kir. tanácsának elnökévé neveztetett ki. 1778-ban 17,000 kötettel megvetette alapját a kalocsai gymnasiumi könyvtárnak. A hétszemélyes tábla ülnöke volt. Meghalt 1784. júl. 19. Kalocsán.
Munkái:
1. Divi Ladislai Hungariae regis panegyricus, coram antiquissima ac celeberrima universitate Viennensi dictus; dum in metropolitana D. Stephani proto-martyris basilica incl. natio hungarica, ejusdem sancti tutelaris sui annuam memoriam recoleret. Viennae, 1734.
2. Divus Stephanus primus Hungariae rex, coronatus apostolus, principum christianorum corona, dum equestris sancti Stephani ordo quam august. ...Maria Theresia recens instituit, primam sub ipsis regni Hungariae comitiis patroni sui ageret solennitatem in insigni collegiata S. Martini ecclesia panegyrica dictione celebratus Posonii 20 augusti 1764. Posonii.
3. Nos Adamus, Dei & Apost. sedis gratia episcopus M. Varadiensis etc. omnibus dioeceseos nostrae parochiae salutem in Domino sempiternam. Ad gratiosum S. Exc. episcop. mandatum Ladisl. Dobay. Hely n., 1772. (Pásztorlevél).
4. Homilia, quam habuit Colocae die 17. Nov. anno 1776. cum ecclesiam eandem metropolitanam primo accessit et auctum archicapitulum suum ac seminarium traditis super dote perpetua literis stabilivit. Colocae, 1776.
5. Allocutio Quam A. e lib. baronibus P. de Zajezda, metropolit. Colocensis, & Bachiensis ecclesiarum archi-episcopus ad regiae academiae Budensis adolescentes habuit dum eosdem ad recens erectam eandem academiam introduceret anno 1777. Budae.
6. Rede an die adeliche Jugend, da diese... in die neu errichtete Erziehungsstiftung eingeführet worden, den 13. November im Jahr 1777. U. ott.
7. Eucharisticon magnae Mariae Theresiae aug. romanorum imperatrici viduae apost. Hungariae regiae dum secundis regni vicennalibus rem Hungariae literariam, universitatem Budensem regiam nobilium academiam Theresianam VII. Kal Jul. constabiliret diplomatisque firmaret. U. ott, 1780. (Ugyanez Bretschneider H. E. által németre ford. Német szöveggel külön; úgyszintén külön latin és német szöveggel. U. ott, 1780).
8. Carmen quo Mariae Theresiae Augustae Romanorum imperatricis Hungariae reginae apostolicae secunda vicennalia cecinit Syracusius Acrotophorius. U. ott, 1780.
9. Hála-adó beszéd, melly nagy Mára Theresiának, midőn országának 40. esztendejében Magyarország tudományait Budán lévő tudományok mindennességét kir. Teresiai nemeseknek gyülekezetét Sz. Jakab havának 25. napján állatná és függő pecsétes levelekkel erősítené, mondattatott a Zajezdai szab. urak közűl való P. Á. ő excellentiájától. Mellyet deákból magyar nyelvre fordított Mair József. Nagy-Várad, 1780.
10. Libertas necessitati adstricta, sive contractuum a voluntate in necessitatem desinentium materia in capite ordinate digesta, quam... in universitate Viennensi publice discutiendam proposuit... praeside Adamo- Josepho Greneck-Viennae, év. n.
Kéziratai: Analecta poetica, ívrét kötet, Homilia 1776. ívrét 10 lap; Giulii Aegidii Mariae S. J., Tractatus Canonisticus de Testamentis et Successione ab intestato, cui accessit Dissertatio de Matrimonii tam ab Haereticis inter se quam a Catholicis cum haereticus in Hollandia celebratis... 1738 et 1739.
Arczképe: rézmetszet a Bildnisse berühmter Ungarn aller Zeiten cz. gyűjtemény 41. füzetében, Ehrenreich rajzolta.
M. Hirmondó 1784. 57. sz. arczk. (Nekr.).
Vay László b., Német hivség. Nagyvárad, 1806. 311. sat., 725., 730., 734., 736. sat. l.
Katona, Historia Critica XL. 719. l.
Kölesy és Melczer. M. Plutarkus IV. 103. l.
Gemeinnützige Blätter 1884. 72. lap.
Fejér, Historia Academiae 110. lap.
Oesterr. National-Encyclopaedie IV. 163. lap.
Safarik, Paul Josef, Geschichte der südslav. Literatur II. 65., 111. l.
Wurzbach, Biogr. Lexikon XXI. 341. l.
Nagy Ivan, Magyarország Családai IX. 143. l.
Főv. Lapok 1876. 55-57. sz. (P. zenekara).
M. Könyv-Szemle 1879. 337., 1883. 282., 287., 298., 301., 302., 1892-93. 189., 1898. 150. l. (Könyvtára).
Pauler Tivadar, A budapesti egyetem története. Bpest, 1880.
M. Sion 1888. 373., 1892. 144. l. és gyászjelentés.