hírlapíró, Pikler Lipót tanító és Singer Jozefin fia, szül. 1877. ápr. 12. Ungvárt; középiskoláit Budapesten végezte s az egyetemen jogot hallgatott; most hírlap- és színműírással foglalkozik a székesfővárosban. Utazott külföldön (Olaszország, Malta, Gibraltar sat.). Pikler családi neve helyett Pásztor írói nevét használja.
Első verse 1895-ben jelent meg a Fővárosi Lapokban, 1896. u. ott, 1897. Byron, A haldokló gladiator; belső dolgozótárs volt a lapnál; azóta állandóan dolgozott az Ország-Világba (1895-97. költemények), a Hét, Uj Idők, Vasárnapi Ujság, Jövendő cz. lapokba; rendes munkatárs még a Pesti Napló (1898-99), Magyarország (1900.) és Budapesti Naplónál (1902-1904).
Munkái:
1. Színek. Bpest, 1897. (Költemények).
2. Jézus. U. ott, 1898. (Költ.) ezt az ügyészség elkobozta. (Ism. M. Kritika 1898. 8. sz., Uj Idők 1. sz.).
3. Versek 1899-1902. U. ott, 1902. (Ism. Hét, M. Geniusz, P. Napló 315., Budapesti Hirlap 53. sz.).
4. Versek. 1902-1903. U. ott, 1904.
5. Kadet kisasszony, eredeti nagy operette három felv., zenéjét szerzette Mader Raul. Bpest, év. n. (Először a bpesti népszínházban 1900. jan. 10.)
6. Niobe. Énekes játék három felv., zenéjét szerzette Stoll Károly. U. ott, 1902. (Fővárosi Színházak Műsora 129-130. sz. A Népszínházban 1902. nov. 8.).
Operettjei: A görög rabszolga cz. operát fordította 1898-ban; Primadonnák, zenéje Mader Raultól (Magyar Színházban 1900. decz. 30.); A ködkirály, opera, egy felv., zenéje ifj. Ábrányi Emiltől. (M. kir. Operaház 1903. jan. 20.); A fecskék, zenéje Konti Józseftől (Királyszínház 1903. jan. 20.); A kis császár, zenéje Lovik Károlytól (előadatott a budapesti Népszínházban 1903. márcz. 2.); A zárda titka (Konti Józseffel együtt a Királyszínházban). Sokat fordított angolból, különösen Rudyard Kipling, Barrach Room balladáiból, Poe Edgar költeményeiből, többek közt A hollót is.
Vasárnapi Ujság 1904. 1. sz.
M. Könyvészet 1897-98., 1902.
A m. n. múzeumi könyvtár példányairól és önéletrajzi adatok.