Kezdőlap

Paszlavszky Sándor,

r. kath. plébános, szül. 1850. aug. 31. Deregnyőn (Zemplénmegye); tanulását a deregnyői ev. ref. elemi iskolában kezdte, Sátoralja-Ujhelyben és Ungvárt folytatta; a gymnasium VII. osztályát szintén Ungvárt végezte, a VIII. osztályt Kassán a prémontrei főgymnasiumban mint kassai e. m. papnövendék. A hittudományok elvégzése és felszenteltetése után négy évig káplánkodott és pedig Bodrog-Kereszturban, Gönczön és Abauj-Szántón, szabad idejét pedig az irodalommal való foglalkozásra fordította, melyet már, a papnevelőintézetben fennálló magyar egyházirodalmi iskola vezetését viselve, gyakorolt. 1878. jún. 1. püspöki engedélylyel vásonkeői gróf Zichy Rezső gyermekeihez, Béla- és Jakabhoz, nevelőnek ment, a mely állásban 1886-ig megmaradt; majd három évig Ujhelyben hitoktató, 1889. Szerencsen (Zemplénm.) plébános lett. Meghalt 1899. nov. 24. Budapesten.

Czikkei a következő hírlapokban és folyóiratokban vannak: M. Állam (1871. 31. sz. Nyilatkozat a magyar iskolák Közlönyének ügyében, 1872. okt. 4. Perger János püspök körútja, 1874. febr. A kassai növendék-papság magyar egyházirodalmi egylete, 268., 269. Egy kath. havi közlöny magatartása, 1875. 37. A kassai növ. papság magyar iskolája, máj. A gönczi borzasztó tűzvész, 1876. 63. sz. Sonettek, 1877. 90. sz. Levél Lonkayhoz és költ., 119., 120. könyvism., 168. költ., 268., 269., 272. könyvism., 1878. 42. költ., 86., 87. Lonkay sajtóperéhez, 157. költ., 193., 196. Utóhangok a nevezett sajtóperhez, 210. könyvism. 265. Leányiskola és kisdedóvó apáczák vezetése alatt, 299. költ., 280. szám költ., 1879. febr. 27., 20., 38., 74. sz. 263. költ. 86. sz. Lábmosás a kir. várlakban, 92. Főpróba a Votiv-templomban Bécsben, 97., 106., 203., 240. költ., 291. Gr. Zichy Henrikné, sz. b. Meskó Irén, nekr., 1880. 37. költ., 238-247. A kath. tömörülés kérdéséhez, négy czikk, 1881. 7. Krausz János halálára, 33., 34. Bécsi karczolatok, 58., 59. A szent Mihály főangyalról nev. társulat Bécsben, 113. Nemzeti szózat, 1882. 117. költ., 40. A Magyar Lexikonról, 111., 112., 114. könyvism. 124. költ., 1883. 289. költ., 327. A főrendiházi beszédek kiadása ügyében, 333. Gr. Pálffy-Daun Lipót 15 albumképe, 1884. 108. polemia, 1885. 163. költ., 1885. 176. Fényes főúri esküvő: gr. Andrássy Tivadar, 223. Lónyay Gábor gazdasági író temetése, sat., kisebb közleményei minden évfolyamban), Mátyás Deák (1873. 14. sz. költ.), Kath. Néplap (1871. költ.), Lehel Kürtje (1872-73. költ.), Kath. Világ (1874-75. költ.), M. Nyelvőr (1874. Deregnyői népdalok, Szepsii közmondások, Deregnyői gyermekversikék, 1875. Szepsii közmondások, Munkás legények dala Deregnyőből, Találós mesék Gönczről, Bodrog-keresztúri közmondások, Zemplénmegyei tájszók, Gönczi gúnydal, Hegyaljai szőlőhegy-nevek, 1876. Erdőbényei helynevek, Abaujmegyei tájszók, Szólásmódok a Hegyaljáról, Szólásmódok Abaujból, Abaujmegyei babonák, Zemplénmegyei banonák, Találós mesék, Strófák a rossz oldalbordáról, 1878. N.-tárkányi szólásmódok, Gönczi és n. tárkányi zsidó gúnynevek, Találós mesék Buzitáról, gönczruszkai zsidógúnynevek, találós mesék Buzitáról, Gönczruszkai zsidó gúnynevek, Buzitai népdal, Buzitai zsidó gúnynevek, Zemplénmegyei szólásmódok és párbeszédek, Abaujmegyei szólásmódok, 1879. Abauj-szántói helynevek, 1882. Nogall János Kempis-fordítása, Válaszok a M. Nyelvőrnek, 1883. A kender feldolgozása, 1884. Népbotanika), Religio (1876. Visszhangok Abaujból a Nogall-féle kátékról, Perger János kassai püspök emléke, Adatok Károli Gáspár bibliafordító életéhez, 1877. Dr. Schuster Konstantin beiktatása, 1879. könyvism., 1881. a hitélet köréből, 1882. A népnevelés köréből, Az országos magyar könyvkiállítás, Czáfolat egy nagy panaszra, 1883. nemzeti szellemünk egyetemessége a «Nemzet»-nél, négy czikk, Szükséges-e egy fővárosi kath. könyvkereskedés, 1884. A «Legújabb politikai divat» protestáns világításban, Észrevétel egy birálatra, Egy új irodalmi divat, Fontos indítvány, irodalmi helyreigazítás, Mind hősök ők, mind honfiak, Sárospataki bibelődések a vatikáni bajokkal, 1885. A kath. tanügy, Hitéleti és tanügyi jelenségek és könyvism. sat.), Figyelő (1877. Károlyi Gáspár gönczi prédikátor hagyatéka, 1878. Szirmay Antal «poëta laureatus», 1882. Nogáll János és a magyar nyelv, 1883. Kazinczy F. három levele Szirmay Antalhoz, Kossuth Lajosnak szüleihez írt leveleiből, 1887. Gróf Sztáray Mihály mennybemenetele, költ. gr. Dessewffy Józseftől, 1889. Három zemplénvármegyei költő: Szemere Miklós, Boruth Elemér, Darnay Viktor, Kovács Pálnak egy tréfás öröméneke), Kassa és vidéke (1877. Örömhangok, 1878. A leányiskola és kisdedóvó), összetartás (1883. könyvism., 1884-85. költ. és könyvism., István bácsi, Majer István irodalmi munkásságának 50. évfordulóján), Felvidéki Tanügy (1883. könyvism.), kath. Theologiai Folyóirat (1883-84. könyvism.), Hazánk (1887-88. Gúnyírás, Czikkek 1821. és 1833-ból, 1889. Békésmegyei restaurationális beszéd); Zemplén (a lap munkatársa, 1887. 44. sz. Egy szüreti kép a mult századból, gr. Desewffy József sat.), Adalékok Zemplén vármegye történetéhez (I. 1896. Görgey Arthur levele Kazinczy Gáborhoz, Viktring, 1861. decz. 14.).

Munkái:

1. Hymnus, Aranyszájú szent Jánoshoz. Kassa, 1871. (Pályadíjat nyert mű).

2. Alkalmi hangok. U. ott, 1873. (Pályanyertes mű).

3. Örömhangok Schuster K. kassai püspök székfoglalója. U. ott, 1877.

4. Nogáll János és az erővel teljes magyar nyelv. Bpest, 1882.

5. Eszméltető sorok. (Szent képek alatt). Bpest, 1884.

6. Gyermeki bizalom. Schrobenhausen, 1885. Képpel.

7. B. Várkonyi Amade Antal XVIII. századbeli ismeretlen költő. Bpest, 1885. (Különnyomat a Figyelőből).

8. A kath. főpapok- és főuraknak a középiskolai törvényjavaslatnak felsőházi tárgyalása alkalmával mondott beszédei. U. ott, 1885. (Előszó, Bevezetés.).

9. A hol a pálinka járja. Oktató elbeszélés a magyar nép számára, paprikás versekben. Három képpel. U. ott, 1889.

Kéziratban: Mi Atyánk. Elbeszélések és költemények az ifjak és öregek számára, Braun Izabella után a magyar viszonyokhoz alkalmazva; Oltár és Lant cz.; Szent beszédek; Szemle ifjúsági irodalmunk mezején; Tanulmányok.

Álneve és jegye: Laborcz és P. S (1872-től a M. Államban, Lehel Kürtjében, Kath. Világban, Religióban, Összetartásban, Figyelőben és a M. Nyelvőrben); névtelenül is jelentek meg czikkei

M. Könyvészet 1889.

Kiszlingstein Könyvészete.

M. Sion 1891. 706. l.

Emlékkönyv. Kassa, 1893. 221., 240., 244., 246., 252. lap. (Violet).

Pallas Nagy Lexikona XIII. 846., XVIII. 418. l.

Vasárnapi Ujság 1899. 49. sz. (Nekr.) és önéletrajzi adatok.