polgári s elemi népiskolai igazgató, szül. 1850. febr. 14. Vasváron (Vasm.), hol atyja P. István gazdálkodó volt; gymnasiumi tanulmányait Szombathelyen és Kecskeméten végezte. 1870-74-ig mint a kegyes tanítórend tagja a kecskeméti róm. kath. főgymnasiumban tanárkodott. A kegyes tanítórendből fölszenteltetése előtt kilépett és előbb a soproni felsőbb leányiskolában, 1874-75-ben a nagyváradi polgári fiúiskolában tanított. A kecskeméti polgári leányiskola felállításával (1875) ezen intézet igazgatója lett, 1877-ben pedig a város az összes népiskolák igazgatásával is megbízta. Tevékeny munkásságot fejt ki az iskolaszékben mint előadó és (utóbbi időben) jegyző; tagja az alsófokú ipariskolai s városi zeneiskolai felügyelő bizottságnak; a pestvármegyei tanítótestületnek hosszú időn át volt főjegyzője, majd elnöke. 1896 óta az országos közoktatási tanács tagja.
Czikkei a Biharban (1874. A Venus elvonulása a nap előtt, 1875. Polemia természettudományi kérdések fölött, a lapnak több évig munkatársa); a Kecskeméti Lapokban (1876. Iskolás gyermekbetegségek vagy iskolabetegségek, 1878. Tanügyi politikánk 1880. A tanítói kar társadalmi tekintélye, 1893. Gazdasági felső népiskola és földmíves-iskola, s mint a lapnak több évig munkatársa közérdekű czikkek); a kecskeméti polgári leányiskola Értesítőjében (1876. Irányelvek a nőnevelésben, 1881. A nevelés körül tapasztalható gyakoribb hibák, 1883. Önérzet és becsületérzés, 1884. Hibák az ifjúságban, 1885. A család mint nevelőintézet, 1886. Nevelés és táncztanulás, 1887. Vádak a polgári és felsőbb leányiskolák ellen, 1888. Ifjúsági olvasmányok, 1889. Iskola és erkölcsiség, 1890. Titkos nevelők, 1891. A nő valódi értéke, 1892. Családi élet és nevelés az ó-kori görögöknél, 1893. Az anya mint nevelő, 1896. Millenniumi beszéd, 1899. Erzsébet királyné, 1900. 25 év a kecskeméti polgári leányiskola életéből, 1901. Vörösmarty Mihály, 1902. A háziasságra való nevelés, 1903. Az ifjúság idegessége és a családi nevelés); a Nemzeti Nőnevelésben (1884. Hibák az ifjúságban, 1885. Testgyakorlás és módszertani conferencziák, A magyar nyelv tanítási rendszere az elemi népsikola négy alsó osztályában, 1886. az emlékezőtehetség, 1889. Tanítás és nevelés, 1891. A polgári és felsőbb leányiskolák reformja); a Néptanítók Lapjában (1884. A népiskolai olvasókönyv mint a nevelés egyik eszköze, 1895. Hogyan vetjük meg az alapját a népiskolai fegyelemnek); a M. Prot. Néptanítóban (1891. emlékezés Diesterwegről).
Munkái:
1. Vegytan és ásványtan felső- és polgári iskolák számára. Irta Wettstein H., a 2. kiadás után ford. Kecskemét. 1877. (3. k. után 1880., 3. jav. kiadás a szöveg közé nyomott ábrákkal 1884. U. ott, Bpest, 1892. 72 ábrával, 1897. U. ott.).
2. Természetrajz polgári és felsőbb leányiskolák részére. Bpest, 1889. (Irta Wettstein H. Átdolgozta Szarvassy Margittal együtt. 272 ábrával. Lenyomatok 1893-95.).
3. Természettan a polgári és felsőbb leányiskola. IV. osztálya számára. Wettstein H. műve nyomán kidolgozta. Bpest, 1891. 118 ábrával. (Szarvassy Margittal együtt. Ujabb kiadás 1899. U. ott.).
4. Vegytan és ásványtan a polgári és felsőbb leányiskolák részére. Wettstein H. műve felhasználásával. Ugyanott, 1893.
5. A kecskeméti polgári leányiskola 1875-től 1895-ig. Kecskemét, 1896.
6. Kecskemét közoktatásügye a multban és jelenben. U. ott, 1899.
Kiszlingstein Könyvészete.
Kecskeméti Nagy Képes Naptár 1891. 124. l.
M. Könyvészet 1895.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 418. l. és önéletrajzi adatok.