egyetemi rendes tanár, a magyar tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1846. márcz. 7. Tatában (Komáromm.); a gymnasiumot szülővárosában, felsőbb tanulmányait a pesti és bécsi egyetemen végezte 1864-68-ig; ezután négy évig a budai gymnasiumban tanított; 1872-től négy évig állami ösztöndíjjal külföldön művészettörténeti tanulmányokat tett és beutazta Európa nyugati és keleti országainak nagyobb részét. 1876 óta a budapesti egyetemen a művészettörténet tanára. A m. tudom. akadémia 1890. máj. 8. választotta levelező tagjává. Korábban tanügyi kérdésekről is írt és több éven át hirlapíró s a M. Állam belmunkatársa volt; utóbb irodalmi munkássága a művészet terére szorítkozott.
Czikkei a Pesti Naplóban (1871-73. különféle tárgyú közlemények P., P. Gy. és -r -a jegyekkel és 1871. júl. 12. és aug. 18. Művészeti előhaladásunkról, auguszt. 26. A művészeti ösztöndíjakról, szept. 13. Épületeink és azok szobrászati diszítményei, decz. 14., 21. Honvédszobraink, 1872. jan. 14. Az új országház, máj. 25. A széptan nálunk, 227., 228. sz. A Forum Romanum, 265., 268. sz. Lovagszobrok, 1873. jan. 30., febr. 6. Petőfi szobra Izsótól, 99. sz. Palazzo di Venezia, máj. 2. Istituto di Correspondenza Archeologica, 150-197. sz. Képzőművészeti levelek a bécsi világkiállításból I-VIII., 134., 135. sz. A mi hiányzik a kiállításból, aug. 8. Egy felfödözés a kiállításon, aug. 27. Az Eötvös- és Petőfi-szobrok helye); az Athenaeumban (1873. Rómából I-IV., A szobrászok viszonyban az építészettel, Az emlékszobrokra gyűjtött összegek, A művészet haszna); a Fővárosi Lapokban (1873. Műtárlat és művészet, 1877. A franczia akadémia 41 székének története); a Kelet Népében (1875. jún. 19. Izsó utódja, júl. 1. Egy franczia festő pályafutása, aug. 12. Szórakozás Versaillesben, nov. 3., 4. A művészeti ösztöndíjak, 1876. ápr. 12., 13. Magyar művészek Párisban, máj. 11. Történeti műkiállítás, máj. 21. Egy szobrász műhelye a régi Athenaeben, máj. 25. A történeti műkiállításból, 1877. 325. sz.); az Életképekben (1876. A szegedi kiállítás érdekében I., II.); a Pester Lloydban (1876. okt. 3. Deák's Grabmonument, 1879. máj. 16. Der Sparkasse-Brunnen); a Közvéleményben (1877. júl. 4. Erzsébet királyné Deák ravatalánál, festette Zichy Mihály, ugyanez a P. Lloydban, nov. 27. Rabelais és kora); a M. Tanügyben (1875. L'école normale superieur); az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1877. Phidias műhelye); a Családi Körben (1877. Zichy Mihály); a Havi Szemlében (1878. A Daemon fegyverei, Zichy Mihálytól, 1879. Az országos képtár nevezetesebb művei); a Képzőművészeti Szemlében (1879. A műbirálatról); a Bpesti Szemlében (1882. Krisztus Pilátus előtt Munkácsy Mihálytól, 1883. A magyar szobrászat, A művészetek kezdetleges fejlődése a történelemelőtti időben, 1884. Krisztus a kalvárián Munkácsy Mihálytól, 1888-89. A képzőművészeti társulat őszi tárlata, 1890-91., 1894. A képzőművészet téli tárlata, 1895. Tavaszi tárlata, 1893. Az építészet I. Mátyás király alatt, székfoglaló értekezés és birálati czikkek, 1901. Mantegna); Die Moderne Kunst in Ungarn cz. könyvben (Berlin, 1883. Die bildende Kunst in Ungarn und die ungarischen Künstler in der Fremde); a Művészi Iparban (1886. A nemzeti elem a régi hazai művészetben, 1887. Három tányér, Egyházi tárgyak tárlata Bécsben és könyvism., 1888. könyvism., 1892. Kisfaludy Károly emlékszobra Győrött, 1893. Szent László emlékérme); az Ungar. Revueben (1886. Die Madonna Báthory im National-Museum, az Arch. Értesítőből ford.); az Athenaeumban (1892. A képírás); az Osztrák Monarchia írásban és képben cz. munka Magyarországot ismertető részének III. kötetében (Az építés Budapesten, IV. k. Őskori, római és népvándorlási emlékek a Dunántúl, Építészeti emlékek a Dunántúl, V. k. Építészeti emlékek Felső-Magyarországon); az Akadémiai Értesítőben (1896. XVIII. századi falképek Magyarországon); a Pallas Nagy Lexikonának is munkatársa volt; a szobrászati és festészeti czikkeket írta.
Munkái:
1. A régi művészetek történetének mai tudományos állása. Bpest, 1875. (Ism. Budapesti Közlöny 81., Figyelő 8. sz.).
2. A művészeti és nem művészeti utánzásról. U. ott, 1879. (Különnyomat a Havi Szemléből).
3. A művészetek története a legrégibb időktől napjainkig. Budapest, 1885. 352 ábrával. (Ism. P. Napló 38., 45. sz., Prot. Egyh. és Isk. Lap 529. l., Tanáregylet Közlönye 600. l.).
4. Görög földön. Emlékkönyv a magyar tanárok 1893-ik évi tanulmányútjáról. U. ott, 1895. (Csengeri Jánossal és többekkel együtt).
5. Római világ. Emlékkönyv a magyar tanárok olaszországi tanulmány-útjáról. Csengeri János, Geréb József és többek közreműködésével. 121 képpel. U. ott, 1899. Szerkesztette a Társadalmunk politikai hetilap és melléklapjának a Vasárnapi lapnak öt számát 1883-ban és a Művészi Ipart, az országos magyar iparművészeti múzeum és a magyar iparművészeti társulat közlönyét 1885. októbertől 1886. szeptemberig egyedül; azután 1894. júliusig Radisics Jenővel együtt Budapesten.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Magyar Könyvészet 1895., 1899.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 844., XVIII. 418. l.