premontrei kanonok, tatai (Komáromm.) származású; 1805-től refectoriarius és kántor; 1809. a II. humoniorák tanára Rozsnyón; 1811. a király-helmeczi plébania administrátora; 1825. ismét a II. humoniorák tanára Rozsnyón; 1828. okt. 13-tól hitszónok és lelkiatya; 1829. theologiai tanár a rend intézetében; 1831-től a leleszi konvent esküdtje s az országos hiteles levéltár egyik őre volt. Meghalt 1846. ápr. 21. Kis-Kaposon (Ungm.) 67 éves korában.
Czikke a M. Sionban (1838. I. Szent István Martyrról nevezett nagyváraghegyi prépostság).
Munkái:
1. Carmen ad serenissimum principem r. primatem, dominum Carolum Ambrosium, Austriae archiducem dum has oras boreales adire ac Rosnaviam venire dignaretur. Leutschoviae, 1809.
2. Ode illustr. ac rev. dno Francisco Lajcsák episcopo rosnaviensi, obtulit gymnasium majus. Rosnaviae. 1825.
3. Sauberer András jászói praelátus és cs. kir. udvari tanácsos élet- és érdemrajza. Budapest, 1838. (Ugyanez latinul a Sion cz. folyóiratban).
4. A keresztény hit, remény és szeretetnek fő elvei. Kassa, 1840.
Schematismus Ord. Praemonstratensis de Castro Jászó. Cassoviae, 1891. 148., 181. l.