ev. ref. lelkész, szül. 1618-ban Pápán (Veszprémm.) jómódú kalmár családban; tanulmányainak végeztével Apafi Mihálynak, a későbbi fejedelemnek négy évig ephorusa volt, majd külföldre ment, hogy 1645. júl. 21. a franekerai, aug. 31. pedig a leideni egyetemre iratkozott be. Hazájába visszatérve, 1647-ben dézsi lelkész és 1649. egyúttal a dézsi egyházmegye esperese lett. II. Rákóczy György fejedelem 1656-ban udvari papjának hívta meg Gyulafehérvárra, de innét az ország zavaros helyzetében 1658-ban mint biztosabb helyre Kolozsvárra vonult, míg 1659. újra dézsi lelkésszé és esperessé választatott. Innét a megújult zavargások elől 1661-ben Beszterczére menekült, hol pár évet töltött. Később ismét visszament Gyulafehérvárra, hol mint lelkész s egyszersmind esperes 1667. máj. 8. történt haláláig működött.
Munkája: Keskeny Ut Mellyet Az embernek elmejébe ütköző háboru gondolatoknak köveiböl, és sok féle kételkedeseknek sürüjéből, a mennyire lehetett, ki irtott Papai Pariz Imre... Ultrajectumban, 1647. (2. kiadás. Gyulafehérvár, 1657., 3. k. Sárospatak. 1662., 4. k. Kolozsvár, 1671., 5. k. Lőcse. 1686., Debreczen, 1719., 1724., 1743., 1751., 1772., 1785., legújabban 1898-ban átdolgozta Tóth Sándor, kiadta Véver Oszkár Békésen. Ism. Prot. Szemle. Az I. kiadás egyetlen példánya, mely a 116. lap után szakad meg, a m. tudom. akadémia könyvtárában.).
Bod, M. Athenas 210. l.
Horányi, Memoria III. 32. lap.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 353. l.
Nagy Iván, Magyarország Családai IX. 122., 123. l.
Veszprém 1866. 11. sz. (Eötvös Lajos).
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I.
Erdélyi ref. Névkönyv 1882.
Petrik Bibliogr.
Irodalomtörténeti Közlemények 1892. 388. sat. lap.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 822. l.
M. Könyvészet 1897.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára III. 43. l.
Prot. Szemle 1899. (Dézsi).