biztosítási hivatalnok, nemes P. Ferencz, a Zichy grófi család uradalmainak igazgatója, és Aupel N. fia, szül. 1838. máj. 16. Morva-Szent-Jánoson (Pozsonym.); a reáliskolát 1856. Pozsonyban végezte; u. a. évben Zichy József gróf szentjánosi uradalmában lépett szolgálatba; innét mint ellenőr 1861-ben Nagy-Hantosra és Nagy-Loókra (Fehérm.) helyezték át; 1864-ben Zichy Károly gróf czifferi uradalmába került, hol 1865-ben ispánná, később intézővé s központi számtartóvá neveztetett ki. 1871-ben miniszteri engedélylyel a magyar-óváris gazdasági akadémia tanterve szerint a debreczeni felsőbb gazdasági intézetben vizsgázott. 1884-ben Pozsonyba költözött és idősb Zichy Nepomuk János uradalmi számadásainak felülvizsgálatával bizatott meg. Ezen megbizatás mellett 1886-ban a magyar-franczia biztosító társaság szolgálatába lépett, majd midőn 1893-ban ezen társaság átalakult, szintén Pozsonyban a trieszti Generali biztosító-társaság kötelékébe lépett, hol jelenleg is működik.
Czikkeket írt a Nyugatmagyarországi Hiradóba (A mezőgazdaság szervezése és rendszeresítése, A takarékpénztárak a kisgazdákra való káros hatásáról, Hazai s amerikai szőlőtőkék külömbözőségéről, Uradalmak bérbeadása ellen sat.); a pozsonyi West-ungarische Agrikultur Zeitungba (1887. Betrachtungen eines Landwirthes von I. N. P., Ein einfaches Mitter um Schafe aus einem brennenden Gebäude zu bringen, 1893. Betrachtungen über unsere landw. Verhältnisse); a hallei Die Naturban (1892. Auch etwas über die Reblaus, Über die Selbstentzündung des Heus); a Pressburger Zeitungba (1893. 229. sz. Ein Mittel gegen die Phylloxera); a Wiener Landwirthschaftliche Zeitungba (1901. Praktischer Wink für Schafzüchter).
Munkái:
1. Gazdasági eszközök és részeinek rajza és elnevezése magyar, német és tót nyelven. Bpest, 1878.
2. A jégkár. Gyakorlati útmutató a jégeső által okozott kárnak rendszerint való megítéléséhez és rendezéséhez. Németből engedélylyel szabadon fordítva és bővítve Pozsony, 1895.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1894. és önéletrajzi adatok.