a m. tudom. akadémiai könyvtár tisztviselője, P. József és Somogyi Erzsébet kisbirtokos szülők fia, szül. 1873 júl. 1. Nagy-Igmándon (Komáromm.); középiskolai tanulmányait a pápai ev. ref. főiskolában 1885-1892. végezte; már tanulókorában nagy hajlama volt a nyelvészetre; tanult francziául, olaszul, sőt törökül is. A pesti egyetemen a bölcseleti karba iratkozott be s ott eleinte a classica philologiával, majd a francziával és a magyar-ugor összehasonlító nyelvészettel foglalkozott s nagy buzgalommal hallgatta Simonyi magyar és Szinnyei finn-ugor előadásait. Még egyetemi hallgató korában Szarvas Gáborhoz került adlátusnak, aki szintén nagy befolyást gyakorolt szellemi életére. 1897-ben Zichy Jenő gróf felszólítására mint nyelvész résztvett ennek harmadik ázsiai expedicziójában. Szent-Pétervár volt az első állomása, hol az előkészületeket végezte 1898. márcz. végéig. Egy pár hétre átrándult Helsingforsba is, a hol alkalma volt a finn-ugor nyelvészet kiváló képviselőivel (Donner, Sätäle, Krohn, Pasonen, Mikkola, Wichmann sat.) megismerkedni. Innét visszatért Pétervárra, honnét Moszkván és Kieven át Odessa felé vette útját, hogy ott társaival, Jankóval és Postával találkozzék, a kikkel azután együtt utazott Tifliszbe. Kétheti tifliszi tartózkodás után elvált az expedicziótól és Novorosszijszkon át Kazán felé vette útját. Itt az egyetemi könyvtárban és az egyetem néprajzi múzeumában dolgozott és összegyűjtötte az orthodox missió kiadásában megjelent csuvas, tatár, baskir, mordvin, cseremisz és votják nyelvű vallásos tartalmú nyomtatványokat. Majd a kazáni kormányzóság csebokszári kerületében egy hónapig a csuvas nyelvet tanulmányozta, Zolotniczkij csuvas szótárát is átírta. Kazánból Permen, Jekateringburgon és Tjumenen keresztül Tobolszkba érkezett, és innét indult az osztjákok közé 1898. júl. 1. Az északi osztjákok között, Berezov és Obdorszk vidékén, töltött sok nélkülözés és szenvedés között majdnem egy egész esztendőt. De elérte legfőbb vágyát is, mert sikerült megfejtenie a Reguly-féle osztják szövegeket, a melyek a nagy utazó korai halála után minden magyarázó jegyzet nélkül maradtak hátra. Szibériai utazásából 1899. júl. érkezett vissza Budapestre. Itt egy évig pihent és rendezgette gyűjteményét. 1901. jan. 1-től fogva a m. tudom. akadémia könyvtárában Lindner Ernő beteg alkönyvtárnokot helyettesítette, a kinek halála után 1903. febr. 14. az elnök kinevezte könyvtártisztté.
Czikkei a M. Nyelvőrben (1895. Még egyszer ivad, Komló, Supërlát, 1896. Egy dunántuli nyelvjárás-sziget, A lesz mint időképző, A strike, sztrájk magyarosodása, A relativ mondat igemódja, 1897. A jelentésfejlődésnek egy érdekes példája, A -be rag történetéhez, 1898. Zichy Jenő gróf vállalatáról, Sió, Tokaj, Tárkány); az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1896. Szigetvár ostromának epikai fontossága); a Budapesti Hirlapban (1904. 48. sz. Egy orosz politikus Kőrösi Csoma Sándorról).
Munkája: Északi osztják népköltési gyűjtemény. Reguly Antal hagyományai és saját gyűjtése alapján. Bpest, 1904. (Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása. III. kötet. Nyelvészeti rész. Magyarul és németül.)
Akadémiai Értesiítő 1896. 271., 324., 1903. 155., 256. l.
Vasárnapi Ujság 1898. 24. sz. arczk.
M. Nyelvőr 1898. 283. l., 1809. 138. lap.
Magyarország 1898. 228. sz.
Ethnographia 1899. 254. l.
Nyelvtudományi Közlemények XXIX. k. 109., 397. l.
Donauländer I. Jahrg. 440. lap.
Budapesti Szemle 1899. XCIX. k. 367. lap.
Ežegodnik Toboljskago Gubernskago Muzeja 1899. (A tobolszki kormányzóság múzeumának Évkönyve).
Sibirskij Listok 1900. 77. szám. (Szébiriai lap, Sternberg czikkében).
Urania 1901. 8. sz. (Jankó) és önéletrajzi adatok.