Papp Zoltán (tyuskai és bilkei),
ügyvéd, országgyűlési képviselő, a Petőfi-társaság tagja, Papp Béla földbirtokos fia, szül. 1862 márcz. 1. Pesten; középiskoláit Szegeden, Nagybányán, Rozsnyón és Szatmáron, a jogot Budapesten végezte. Szegeden hivataloskodott, majd a fővárosba tette át lakását, hol szintén a tisztviselői pályán működött. A kilenczvenes évek elején ügyvédi vizsgát tett és Budapesten ügyvédi irodát nyitott. Politikai szereplése vissza nyulik már egyetemi éveire, a mikor 1889-ben a véderő vita idejében a véderőtörvényjavaslat ellen szervezett országos ifjúsági mozgalomnak élén állott. Képviselőjelöltül már 1896-ban Tordán függetlenségi programmal fellépett, de kisebbségben maradt. 1901-ben az általános választások alkalmával a tiszalöki (Szabolcsm.) kerület Korniss Ferencz szabadelvű volt képviselővel szemben megválasztotta. A függetlenségi Kossuth-párt jegyzője s a képviselőházban a mentelmi bizottság tagja. 1904 óta a Petőfi-társaság tagja. A magyar dalszerzés iránt is nagy hajlamot érezvén a dalszerzés terére is lépett, melyen hamar népszerű lett s dalai, melyekben eredeti fordulatok és igaz magyaros érzület nyilatkozik, hamar elterjedtek; első nagyobb sikerű dalát: Iszogatok, dalolgatok id. Ábrányi Kornél harmonizálása s letétele mellett bocsátotta közre s azóta különféle kiadóknál számos kedvelt és keresett népdala forog közkézen, melyeknek nemcsak dallamait, hanem szövegeit is maga írja; ilyenek: “Rám se nézett, mikor én őt megláttam”, “Nem fuj a szél, nem forog a dorozsmai szélmalom”, mintegy ötven füzet dalt adott ki.
Költeményei a Képes Családi Lapokban (1885-88., 1890); az Ország-Világban (1894-97., 1900) sat.
Munkái:
1. Előre. Költeményfüzér Toth Kálmán szobor-alap javára szerkesztette. Szatmár, 1883. (Saját költeményein kívül mások költeményeivel együtt).
2. Papp Zoltán költeményei. Szeged, 1886.
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
M. Könyvészet 1886.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 778. lap.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1901. 335. l.
Vasárnapi Ujság 1901. 49. sz. arczk.