kir. tanácsos, nyug. törvényszéki elnök, volt országgyülési képviselő, nemes Papp Mihály és nemes Kalmár Erzsébet fia, született 1823. november 19. Kun-SzentMártonban; iskoláit Karczagon, majd Pozsonyban, a felsőbbeket Debreczenben végezte; mint jurátus kis követ jelen volt az 1844. pozsonyi országgyűlésen; ügyvédi czenzurát tett és városi aljegyzőnek választották, majd kerületbeli tiszt. aljegyzőnek és alfiskusnak nevezte ki a nádor. Az 1848. első parlamentbe Karczagon országgyűlési képviselővé választották; az 1861. és 1868. országgyűlésen is szerepelt mint karczagi, majd jászladányi kerületek képviselője; Deák törzskarához tartozott. Azután a birói pályára lépett és mint a karczagi törvényszék elnöke nyugalomba vonult. A későbbi években a nyilvános pályától visszavonult és csak vízszabályozási ügyekkel foglalkozott. A király a kir. tanácsosi czímmel tüntette ki. A volt jász-kún kerületnek alkapitánya is volt; továbbá megyebizottsági tag, városi képviselő és a karczagi ev. ref. egyház presbytere. Meghalt 1895. febr. 13. Karczagon.
Munkái:
1. Országgyűlési beszéde 1861. máj. 17. Pest, 1861. (Magyarország 118. sz. melléklete. Lónyay Menyhért beszédével együtt.).
2. Beszéde ... az 1868. okt. 9. országgyűlésben. A jász-kúnok redemptionális összegének az ország által leendő visszafizetése tárgyában és határozati javaslata. U. ott, 1868.
3. A dohányügy kérdése Magyarországon 1869-ben. Feleletül a dohány jövedéki szakbizottság némelly kérdésére; az állam egyedáruságát pénzügyi, közjogi, nemzetgazdászati s a magyar földmívelés szempontjából tárgyalva.
4. Emlékirat Berettyó szabályozási és ezzel kapcsolatos vizi s egynémely társulati ügyeinkről. Karczag, 1886.
Petrik Könyvészete.
Nagy-Kunság 1895. 7. sz.
Vasárnapi Ujság 1895. 8. sz. (Nekr.).
Budapesti Hirlap 1895. 45. sz.