jogi doktor, ügyvéd, kir. törvényszéki biró, szül. 1840. jún. 27. Komlós-Ujfaluban (Szolnok-Dobokam.) kővárvidéki származású nemes szülőktől (a család a nemességet Apafi Mihály fejedelemtől 1666-ban nyerte); a gymnasiumi osztályokat 1861. jún. 28. végezte Kolozsvárt, a négyéves jogi tanfolyamot pedig a budapesti egyetemen hallgatta s 1865-ben fejezte be. 1869. okt. 30. nyerte el a jogi doktori oklevelet; a köz- és váltóügyvédi vizsgákat 1871 máj. 27. és jún. 19. tette le. Beszél és fogalmaz magyarul és ruménül, ezenkívül beszél és ír németül, francziául és olaszul. Dobokamegye állandó bizottmánya 1867. nov. 4. megválasztotta megyei törv.-széki jegyzőnek; 1871. jan. igazságügyminiszteri fogalmazó lett; azon év okt. 11. a szamosujvári kir. törvényszék mellé ügyésznek neveztetett ki; a szamosujvárosi kir. törvényszék feloszlattatván, saját kivánatára 1875 szept. 20. a birósághoz osztatott be; 1885-ben kir. törvényszéki biró volt Sátoralja-Ujhelyben; később táblabirói czímmel fölruházott szatmári törvényszéki biró. Meghalt 1900. aug. Olcsván (Szatmárm.).
Czikkei a M. Sajtóban (1864. eredeti czikkek és a rumén lapokból szemlék); a hazafias szellemben szerkesztett Concordia cz. rumén politikai Lapban (1862-67.) és a Vulcanu József szerkesztette Familiában (Budapesten és Nagyváradon, több czikke).
Munkája: Romania alkotmányos intézményei. Sátoralja-Ujhely, 1880. (Ism. M. Igazságügy.)
Budapesti Hirlap 1900. 216. sz. és önéletrajzi adatok.