ügyvéd, megyei aljegyző, Pap Gyula ügyvéd és a Petőfi-társaság tagjának testvér-bátyja, szül. 1829. decz. 1. Felső-Pálfalván (Nógrádm.); iskoláit Losonczon és Pozsonyban végezte; itt mint országgyűlési ifjú szerepelt Dessewffy Jób követ mellett. 1848-ban mint önkéntes honvéd Bem erdélyi hadseregéhez került és résztvett annak majdnem minden csatájában. Azután mint menekült több társával a Mátrában bujdosott. A szent-kuti pusztán fogták el a csendőrök. A besoroztatástól csak súlyos betegsége mentette meg. A Bach-korszakban visszavonultan mezőgazdasággal foglalkozott. 1861-ben Nógrád megye II. aljegyzője lett és mert a Schmerling rendszerben nem akart szolgálni, ismét gazdaságára vonult. 1867-ben a vármegye megválasztotta I. aljegyzőjévé, később haláláig mint ügyvéd Nagy-Szécsényben (Nógrádm.) működött, hol 1900. decz. 21. meghalt.
Irt hirlapi czikkeket és tárczákat.
Szerkesztette az Ipoly cz. ellenzéki lapot 1872. márcz. 4-től 1874. jan. 30-ig Horváth Danóval Balassa-Gyarmaton és később a Salgó-Tarjánt 1882-1883-ban Salgó-Tarjánban.
Vasárnapi Ujság 1900. 52. sz. (Nekr.)
Nógrádi Lapok és Honti Hiradó 1900. 52. sz. és testvéröcscsének Pap Gyulának szives közlése.