elemi iskolai tanító, szül. 1861 jan. 2. Kutason (Somogym.); Csurgón négy gymnasiumi osztályt végzett. 1878-ban a budai tanítóképzőbe iratkozott be s 1879-ben a csurgóiban folytatta tanulását, hol 1881-ben tanítói oklevelet szerzett. Három évig Somogymegyében tanítóskodott. 1885-ben a budapesti népszinházhoz szerződött és onnét 1886. az országos zene- és színművészeti akadémiára iratkozott be, hol 1889-ben szintén szerzett oklevelet. 1886-ban Rákosi Jenő pártfogásába vette és gyermekei (Lajos, Gyula) mellé házi tanítónak fogadta. 1889-ben mint vendég elsőrendű szerepben is többször föllépett a népszinházban. Ugyanazon évben a nyitrai népszinházhoz szegődött : de miután félév alatt két igazgatója bukott meg és a vidéki szinészet nyomorúsága elvette kedvét ezen pályától, visszatért Segesdre (Somogym.) néptanítónak, hol jelenleg is működik.
Már tanuló korában írt verseket, elbeszéléseket és színműveket; később dramaturgiai tanulmányokat a Szinészek Lapjába; paedagogiait a Néptanítók Lapjába (1884. A népiskolai tanítás középpontja és az olvasókönyv); költeményeket írt a Somogyba s a Csurgó és Vidékébe, rajzokat az Ország-Világba (1900.).
Szinművei kéziratban: A korcsma, eredeti népszinmű dalokkal, három felvonásban (először a budai szinkörben 1886 június 12.); A cseperkekalap, ered. népszinmű három felv. (először a népszinházban 1891 máj. 9.).
Kiadta testvéröcscsének K. Pap Józsefnek Tépett rózsák cz. költeményfüzetét. (Bpest, 1889.).
Önéletrajzi adatok és egykorú színlapok.