kegyesrendi kormánysegéd, Pap István és Laskovics Erzsébet fia, született 1843 szeptember 27. Szegeden (Csongrádm).; középiskolai tanulmányait szülőföldén kezdette, Kecskeméten folytatta s Kolozsvárt végezte be. 1859 szept. 20. lépett a rendbe s a próbaévet Váczon töltötte, majd tanulmányainak kiegészítése végett Kecskemétre küldetett, hol lelkesebb rendtársaival irodalmi kört alakított, mely munkálkodásáról a hetenként megjelent Kikelet gyöngyei cz. írott lapban számolt be. 1862-ben Máramaros-Szigetre rendeltetett gymnasiumi tanárnak, mely állásában három évet töltött és ezen idő alatt a megyét többszörösen beutazta növény-és ásványtani tanulmányok czéljából. 1865-ben Sátoralja-Ujhelybe került, itt is három évet töltött. 1867 ápr. 22. Bartakovics Béla egri érsek áldozópappá szentelte és a kolozsvári főgymnasiumhoz helyezték át, hol 1868-tól a természetrajzra adta magát s e szakból 1870 decz. 23. Pesten tanárvizsgálatot tett; ugyanezen évben elnyervén a pesti főgymnasium természetrajzi tanszékét, a tanítás mellett Margó Tivadar és Jurányi Lajos egyetemi tanárok előadásait is hallgatta. Bpestről 1877-ben Szegedre helyeztetett át, hol 1879-ben az árvíz következtében a 12 osztályú túlnépes főgymnasium nyolcz osztályra szállott alá; ekkor öt más társával együtt neki is távoznia kellett szülőföldjéről. Előljárói akkor a nagykanizsai főgymnasium igazgatásával bízták meg. Rendfőnöke meghallgatta óhajtását és 1885-ben visszahelyezte Szegedre, hol mint a társház főnöke és a kegyesrend kormányának egyik választott tagja 1898-ig működött, mikor is a tanítástól fölmentetvén, a rend központi pénztárának vezetésére Budapestre rendeltetett. A szegedi Dugonics-társaság alapító, a k. m. természettudományi társaság és a budapesti mathem. phys. társaság rendes tagja és a szegedi ipartársulat tiszteletbeli tagja.
Költeményeket írt az Ibolyába, a Szegedi s a Baross-Emléklapokba, XIII. Leó pápa jubileumára 1887., valamint a Kucserik-féle Emléklapokba, 1878.; tárcza- és neveléstani czikkeket közölt a Zempléni Hiradóban (1865-66.), a Tanodai Lapokban (1867.); gazdasági dolgozatokat írt a M. Gazdába (1871.), természetrajziakat 1870-79-ig mint főmunkatárs a Természetbe és a Délmagyarországi Természettudományi Társulat Közlönyébe (1881.). Írt az Országos Tanáregylet Közlönyébe (1875.), a Szegedi Naplóba (1878. és 1885.), a Zalába (1882.), a Szegedi Hiradóba (1883.), valamint a szegedi Dugonics-Társaság Évkönyveibe (1895. Élődiség, 1898); czikkei a Természetben (1870. A madarak szellemi tehetsége és ösztöne, 1871. A rovarok fegyverei, Az arany ponty, A madarak szaporodása, A darázsfészkek, 1872. A tenger szárnyasai, A vizek élete, A virágtalan növények szereplése a természetben és háztartásban, 1873. A hártyaröpűek, A téli alvók, Növényfejedelmek, rajzzal, 1874. A sarkvidéki szárnyasok, A liliomok, Növénybarátok, A nádasok lakói, A boróka és cyprus, 1875. A mocsárlakók) sat.; a budapesti kegyestanítórendi főgymnasium Értesítőjében (1871. Élődiség a természetben, 1876. A rovarrendszer vázlatos története); a szegedi róm. kath. főgymansium Értesítőjében (1878. Szeged város birtokterületének földtani és talajviszonyai); a nagykanizsai róm. kathol. főgymnasium Értesítőjében (1880. Nagykanizsai gymnasium és a kegyestanítórendi ház vázlatos története, 1884. Néhány állat és növény szereplése a magyar mythologiában és költészetben); a szegedi kegyesrendi főgymnasium Értesítőjében (1893. Képek Szeged város birtokterületének növényvilágából). Költeményeket közölt még a M. Államban (1875. decz. Szabó István hellenista 50 éves írói jubileumára, 1876., 1883.), a Zalai Tanügyben (1882.), a Szegedi Hiradóban (1883.), a M. Szemlében (1889.), a Veszprémi Közlönyben (1884-1893.) és a Mária Naptárban (1881., 1883.).
Munkái:
1. Pap-Mihálka, Állattan alapvonalai. Átdolgozta. Pest, 1873. (4. kiadás. 128 fametszettel).
2. Természetrajz elemei. A középtanodák alsó osztályainak használatára. Budapest, 1873. Három rész (I. Állattan, II. és III. Növénytan. Ásványtan. I. 2. átnézett és módosított k. 1875., 3. átnézett k. 1877., 4. k. 1880., 7. k. 1890., 8. k. 1893., átdolg. Vangel Jenő, 9. k. 1894., 10. jav. k. átdolg. Vaszkó György 1900., 11. k. 1902. II. 2. átn. és módosított k. 1876., 4. k. 1882., 5. k. 1886., 7. k. 1890., 8. k. 1893. átdolg. Vangel Jenő, 10. k. 1896., 11. k. átdolg. Vaszkó György 1900., 12. k. 1902. III. 2. átn. és módosított k. 1876., 4. k. 1882., 5. k. 1886., 7. k. 1890. 8. k. 1893. átdolg. Vangel Jenő. 10. kiad. átdolg. Vaszkó Jenő, 1902. U. ott. Számos ábrával.).
3. Az ásványok természetrajza. A középtanodák felső osztályainak használatára. U. ott, 1874. Számos fametszvénynyel.
4. A növények természetrajza. A középtanodák felső osztályainak használatára. U. ott, 1875.
5. Az állatok természetrajza. A középtanodák felső osztályainak használatára, számos fametszvénynyel. U. ott, 1875.
6. A madarak természetrajza képekben. Schubert G. H.-tól. A 6. kiadás szövegének tekintetbe vételével írta. U. ott, 1875.
7. Az emlősállatok. Szöveg a Schubert Állatképekhez. U. ott, 1876.
8. A madarak. Szöveg a Schubert Állatképekhez. U. ott, 1877.
9. Hüllők, kétéltűek, halak, puhányok, rovarok, férgek és a sugárállatok természetrajza. Schubert G. H.-tól. Szövegét a 9. kiadás tekintetbe vételével írta. U. ott, 1877.
10. Az állatok szaporodása és fejlődése. U. ott, 1877.
11. Emlékhangok nagys. és főt. dr. Tóth Ker. János áldozársága félszázados örömünnepére, a szegedi k. tanítórendi társház. Szeged, 1878.
12. Kucserik Sándor tiszteletére. Kecskemét, 1878. (Költ.).
13. Emékhangok Nagymélt. és főt. dr. Kovács Zsigmond úrnak, Veszprém egyházmegye püspökének első főpásztori látogatása alkalmára ajánlja a nagykanizsai kegyes tanítórendi társház. Nagy-Kanizsa, 1880.
14. Az ásványtan és földtan elemei. A középtanodák IV. osztálya számára. Számos magyarázó rajzzal. Bpest, 1880.
15. Örömdal Rudolf trónörökös házassága alkalmára. U. ott, 1881.
16. Prolog. A szegedi iparcsarnok megnyitására. Szeged, 1881.
17. A növénytan elemei. A középtanodák V. oszt. számára. Számos magyarázó rajzzal. Bpest, 1881.
18. Az állattan elemei. A középtanodák VI. oszt. számára. Számos fametszvénynyel. U. ott, 1882.
18. Tamás családja. Alföldi kép. Népies költői elbeszélés négy énekben. Nagy-Kanizsa, 1883.
20. A piaristák Szegeden (1720-1886.) A régi és uj főgymnasium rajzával. Szeged, 1886.
21. Háladal Szegednek. A szegedi piaristáknak új lakházukba költözésök emlékére. U. ott, 1887.
22. Örömdal Bonnaz Sándor csanádi püspök főpásztori jubileumára. U. ott, 1887.
23. Örömdal Kalmár Endre kegyesrendi tartományfőnökké választása emlékére. Bpest, 1888. és 1892.
24. Örömdal Budaváry Kal. József kegyesrendi pap áldozópapsága 50 éves örömünnepére. U. ott, 1890.
25. Örömdal Dessewffy Sándor csanádi püspök főpásztori beiktatása emlékére. Temesvár, 1890.
26. Emléklapok Magyar Gábor szegedi főgymn. igazgató születése 50-ik évfordulója alkalmából. Szeged 1892.
27. Képes természetrajz. Állat-, növény- és ásványország. Az ifjúságnak és a nagyközönségnek. U. ott, 1897.
Álnevei és jegye: Szegedi, Alföldi, Clio és -p. (Zempléni Hiradó 1865., Természet 1871. Zala 1882. és Veszprémi Közlöny 1885.).
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1887-88., 1890., 1893-1897., 1900-1902.
Kiszlingstein Könyvészete.
A magyar kegyes tanítórend Névtára. Budapest, 1902. és Firtinger Jakab szives közlése.