ügyvéd és birtokos, Pap Károly földbirtokos és Okolicsányi Rozália fia, szül. 1843 máj. 20. Felső-Pálfalván (Nógrádm.) földbirtokos nemes szülőktől; a családi nemesi előneve «révkomáromi». Losonczon kezdte iskoláit, Selmeczbányán folytatta és Sárospatakon végezte, hol Erdélyi János nagy hatással volt fejlődésére és irodalmi tanulmányaiban külön is vezette. Kiváló kedvvel foglalkozott a népköltészettel, sok mesét és népdalt gyűjtött s a népköltés műformáit saját költeményeiben is alkalmazta. A «Nógrádi» előnevet megkülönböztetésül egy hasonnevű írótól használta. Az ügyvédi vizsgálatot 1868. nov. letette s azóta Füleken él. A Petőfi-Társaság 1903 decz. 28. tagjai sorába választotta.
Az irodalomban Arany János Koszorújában lépett fel először egy fordított verssel, majd Szép piros Örzsébet cz. népballadával; a Hölgyfutárban (1863-1864. Börne Lajos, Petrarka a szerelmi dalnak, Camoens, Calderon, Boccaccio János, Racine, D'Arc Johanna, Egy angol zeneművész, beszély, Leánykérés a lapoknál, Egy velenczei éj története, Egy német költő, Kleist Henrik élete és halála, és költemények Heine után és eredetiek); a Sárospataki Füzetekben (1864. A mandák vagy jánuskövetők felekezete, 1865. Még egyszer az államvizsgáról); költeményeket írt még a Vasárnapi Ujságba, Magyarország és a Nagyvilágba, Nefelejtsbe, Fővárosi Lapokba, a Hétbe, Uj Időkbe; Szent Péter cz. költeménye Arany László Elfridája mellett dicséretet nyert a Kisfaludy-Társaságnál. Dolgozótársa volt Abafi Figyelőjének és a M. Nyelvőrnek. Irodalmi érdekű czikkeket is írt a lapokba többnyire névtelenül; nagyobb tanulmánya: Erdélyi János irodalmi hatása a Helfitől szerkesztett Magyar Ujságban.
Munkái:
1. Palócz népköltemények. Sárospatak, 1865. (Jeles tanulmánynyal a palócz nép szokásairól és etnographiai sajátságairól; a mesék a tanulmánynyal együtt angolul is megjelentek: The Folk Tales of the Magyars collected by Kriza, Erdélyi, Pap and others cz. London).
2. Költemények. Bpest, 1894. (Ism. Ország-Világ 27. sz., Vasárnapi Ujság 28., Fővárosi Lapok 251., M. Salon XXI. 887. l., Külföld 4., 5. sz., Hazánk 235. sz.)
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1894.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 777. l.
Budapesti Hirlap 1903. 357., 1904. 41. sz.