Pap Gábor (Vönöczky, mely családi neve is),
ev. ref. dunántuli püspök, Pap István, előbb vilonyai, később vámosi lelkész, egyházmegyei főesperes és Oláh Klára fia, szül. 1827. szept. 10. Vilonyán (Veszprémm.); a gymnasium I-V. osztályát atyja vezérlete alatt otthon végezte; a gymnasium VI. osztályát, a bölcseleti és jogi tanfolyamot Pápán, hol Tarczy Lajos, Bocsor István és Stettner György voltak tanárai. Pápai tanuló korában 1845 és 1846-ban az ifjuság írott lapját, a Koszorút, és 1847-ben a Vándort szerkesztette. 1847 aug. végezte a jogi tanfolyamot és Bécsbe ment magánnevelőnek Huszár József báró fia mellé. Részt vett az 1848. bécsi forradalomban és Bécsnek Windischgrätz által körülzároltatásakor inas ruhában menekült és nov. belépett a honvédek közé. Tiszafüredig Guyon, onnét a magyar szabadságharcz végeig Kmetty György hadtestében szolgált, mely hadtestnek Lugosnál megállása tette lehetővé Kossuthnak és a haza több kitünőségének menekülését. Erdély bérczei közé menekülésekor mint honvéd százados betegen esett osztrák fogságba és egy hónapig a temesvári casamátákban volt elzárva, honnét betegen bocsájtották el. Haza ment szüleihez Vámosra, de ott végre elfogatott és Veszprémbe Pap János megyei főnökhöz kisérték be a csendőrök, de mint beteget ujra elbocsátották és csendőri felügyelet alatt állott. Magánúton elkészült a theologiai tanfolyam tantárgyaira s letevén a papi vizsgát, mint kibocsátott lelkésznek üldöztetése megszűnt. 1851-ben Balaton-Udvariban (Zalam.) volt időközi lelkész; rendes lelkészi hivatalt viselt Arácson (Zalam.) 1852. márcziustól 1854. novemberig, Balaton-Udvariban 1858. júliusig, Litéren (Veszprémm.) 1864 júniusig és ezen időtől kezdve Vörös-Berényben (Veszprémmegye), utóbb Vilonyán (Veszprémm.) volt lelkész. 1859-ben élénk részt vett a protestánsok jogait megtámadó pátens elleni mozgalomban, melynek a veszprémi egyházmegyében egyik vezére volt; de munkás része volt a veszprémvármegyei honvédegylet megalapításában is, melynek jegyzője s később elnöke lett. 1868-ban a veszprémi ev. ref. egyházmegye esperesének, 1873 máj. 13. a dunántúli helv. hitvallású egyházkerület főjegyzőjének, 1874. jún. 1. pedig superintendensének választotta; azon év szept. 20. foglalta el püspöki székét Komáromban, hol 1878-tól volt lelkész (1875-1878-ig Ó-Szőnyben lelkészkedett; 1876-1879-ig országgyűlési képviselő is volt); 1878-ban a komáromi honvédegylet elnöke s a városi képviselő bizottság tagja lett. 1881-ben prot. nőegyletet alapított. Püspöki állása folytán a főrendiházban is széket és szavazatot nyert, s annak ülésein, különösen a polgári házassági s egyházpolitikai viták- és szavazásokban buzgón részt vett. Meghalt 1895 nov. 2. Komáromban. Szenvedélyes könyvgyűjtő volt és valóban becses 40,000 forintot érő könyvtárában számos unicum is akad. Különösen a reformatio elejéről való primitiv nyomtatványokból volt ritka collectiója. Nagyértékű éremgyűjteménye is volt, a melyről már életében úgy rendelkezett, hogy azt halála után a pápai ev. ref. kollegium kapja, melynek életében is jóltevője volt.
A bécsi forradalmat ismertető közleményeket küldött a Jókai s Petőfi által szerkesztett Életképekbe (1848), s ugyanakkor írt a Kovács Pál által Győrött szerkesztett Hazánkba, úgyszintén a Prot. Egyh. és Isk. Lapba (1858-66.). Főleg 1853 óta kezdett Roboznak és többeknek sürgetésére ismét írni és munkatársa lett a Pesti Naplónak, Hölgyfutárnak (1854. Úti képek és eszmék Balaton-Füredtől Komáromig, 1859-64. levelek sat.), később a Divatcsarnoknak (míg Császár Ferencz szerkesztette), a Jókai által szerkesztett Délibábnak (Vönöcky név alatt), a M. Sajtónak (míg szerkesztését Vajda nem vette át, 1857. 22. sz. Balatoni halászat, 35., 263. Balatonvidéki viszhang az országos egyházi kérdésre), a Szelestey által megindított Szépirodalmi Közlönynek (1857. Nyelvünk ujjászületési korszaka), a Vas Gereben Budapesti Viszhangjának, az Arany Koszorújának, a Falusi Gazdának, Zala-Somogyi Közlönynek, Győri Közlönynek, a Vasárnapi Ujságnak (1861), Somogynak, Veszprémnek, a Rózsaági-féle Gombostűnek, a Kertész Gazdénak, Szőlőszet és Borászatnak, Magyar Bazárnak, a Nővilágnak (1858-59 rendes levelezője volt r. l. és Pap . . . . n jegyek alatt). Versek jelentek meg tőle a Szilágyi Virgil szerkesztette Budapesti Viszhangban, úgyszintén a Bulyovszky Gyula által szerkesztett Nefelejtsben, a Balaton-Füredi Viszhangban; egyházi munkálatai a Fördős által szerkesztett Közönséges egyházi és gyászbeszédekben és a Vasadi Balogh Lajos Gyakorlati Lelkészetében; székfoglaló beszéde (Prot. Egyh. és Isk. Figyelmező 1874.). Beszéde a főrendiház júl. 5. ülésén (u. ott, 1892. 34. sz.); a Protestáns Papba is írt.
Munkái:
1. Rulikovszky Kázmér emlékszobra leleplezése alkalmára. Nagyvárad, 1870. (Költemény).
2. Esperesi szózat a népiskolák ügyében. Veszprém, 1870.
3. Költemények. U. ott, 1870.
4. Gyászbeszéd és ima, melyet Pap Ferencz ur, s. gondnok s megyei pénztárnok felett tartott. U. ott, 1870. (2. kiadás. Komárom, 1885.).
5. A veszprémi helv. hitv. egyházmegye közgyűlésének helyeslésével kibocsátott esperesi szózat az egyházmegyében lévő hitsorsosaikhoz. Veszprém, 1870.
6. Érdemkoszorú, melyet Nagy Mihály superintendens életének érdemvirágaiból egybefűzött s a dunántúli h. h. ev. egyházkerület által rendezett emlékünnepen 1878. évi október 20-án a révkomáromi h. h. gyülekezet templomában felmutatott. Komárom, 1878.
7. Emlékbeszéd a Komárom körül vívott csatákban elesett 1848-49-diki honvédek porrészei fölé emelt emlékszobor körül összesereglett gyülekezet előtt Herkány-pusztán 1878. nov. 1-én. U. ott, 1878. (2. kiadás. U. ott, 1885.).
8. Lelkészi székfoglaló beszéd a révkomáromi h. h. egyház templomában. U. ott, 1879.
9. Emlékbeszéd az ácsi honvédemléknél. Ugyanott, 1880.
10. Lelkészszentelés alkalmával püspöki beszéd és ima. U. ott, 1880.
11. Egyházkerületi gyűlés megnyitásakor templomi ima. U. ott, 1880.
12. Ünnepi beszéd a Jókai Mór születési házát jelölő emléktáblának ünnepélyes leleplezése alkalmával Rév-Komáromban 1881 aug. 20. U. ott, 1881.
Szerkesztette a Balatonvidéki Naptárt (1862. Kosciusko életrajza, Fiume története sat.).
Álnevei: Vönöczky (a Jókai által szerkesztett Délibábban és több más lapban is); Pap K. G. az Életképekben (1848); Pap Kovács Gábornak is írta nevét.
Falusi Gazda 1862. II. 22. sz. arczk.
Vasárnapi Ujság 1874. 37. sz. arczk., 1895. 45. sz. arczk.
Szinnyei Repertoriuma. Történelem II., Természettudomány III.
Prot. Képes Naptár 1879. arczk.
Uj M. Athenás 313., 517. lap.
Dömény József, Zsinati Emlékkönyv. Székesfejérvár, 1882. 38. l.
Kis Károly, Monographiai Vázlatok 10. lap.
Dunántuli Képes Naptár 1892. 49., 96. l, arczk.
Petrik Bibliogr.
Kiszlingstein Könyvészete.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach II. 42. l.
1895: Magyar Estilap 252. sz., Magyar Hirlap 252. sz., Ország-Világ 45. sz. arczk., Budapesti Hirlap 301., Pesti Hirlap 302., Komáromi Lapok 45., Pesti Napló 305. sz.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 795. l.
Önéletrajzi adatok és gyászjelentés.