A krakói egyetemi könyvtár birtokában van egy XIV., XV-ik századi papirkézirat (1854., BB XXVII. 4. jegyzéssel), melynek 395-399. lapjain «Carmen in mortem Wladislai Warnensis regis Poloniae» olvasható, a 400-404. lapokon pedig: Sequuntur Carmina pulcherrima felirattal ismét hexameterek. Közben a 403. lapon, «Joannes Pannonius» neve fordul elő, valószinűleg mint szerzőé. De a bécsi cs. udvari könyvtárban is őriztetik egy kézirat (11,735. Lunael. O. 63.), igaz, hogy csak XVI. s XVII. századi, mely szintén tartalmaz, a 107. laptól, költeményeket, melyek szintén Joannes Pannoniusnak tulajdoníttatnak; van 39 versszaka. Ki volt ezen Joannes Pannonius, kétségkívül magyar író, és vajjon e két Joannes Pannonius név egy személyre vonatkozik-e, eldönteni nem lehet.
M. Könyv-Szemle 1882. 391. l.
Katholikus Szemle 1899. 794. l. (Békesi Emil).