jogi doktor, erdélyi ág. ev. püspök, szül. 1631. vagy 1632-ben Szász-Sebesen, hol atyja lelkész volt. (Nagyatyja a Básta Erdélybe bevonulása idején költözött Erdélybe). Szüleit korán elvesztvén, Nagy-Disznódra (Heltau) ment, hol az ottani rektor Fabricius és Schmitzler Jakab pap vették gondjaik alá. 1648-ban Kolozsvárt és Pozsonyban végezte a gymnasiumot; 1650-ben a nagyszombati egyetemre ment, onnét 1652. Bécsbe, majd Nürnbergbe, 1653. Wittenbergbe, hol theologiát és jogot tanult. Meglátogatta ezután a lipcsei, jenai, würzburgi, altorfi, mainzi, ingolstadti, kölni, giesseni, marburgi, helmstädti főiskolákat is. Azután Brockdorf Joakim lovag fiait a rostoki egyetemre vitte, hol az egyházi s polgári jog doktorává avatták. 1661-ben és előadásokat tartott a történelemből és az ékesszólástanból. Hazautazván 1666 őszén mint vendég Eperjesen tartózkodott, hol felkérték, hogy, mivel Bayer Jánost, a megférhetetlen természetű rectort megfosztották hivatalától, viselje ő ezen tisztet, míg az épülőben levő ev. collegium elkészül. Így lett ő az eperjesi collegium rectora, igazgatta az iskolát és felügyelt az építésre, a felsőbb osztályokban pedig előadta a történelmet és ékesszólást. Midőn a collegium elkészült és az 1667 ápr. 16. pártfogási nagy gyűlés kivánsága szerint szerveztetett a főiskola, Pomarius Sámuelt választották lyceumi igazgatónak; bár ezen mellőztetése zokon esett neki, mégis megmaradt tanárnak praefectusi czímmel és átvette a gyakorlati philosophia, a földrajz, a történelem és a jogtudomány egy részének tanítását a IX. osztályban. 1668. jún. végével, miután a pártfogás által neki fölajánlott tanszéket, mely lefokozás lett volna, nem fogadta el, Eperjesről távozott. Egy ideig Szepesmegyében időzött, de csakhamar Nagy-Szebenbe hívták meg rectornak, hol 1669 jan. 9. iktattatott be hivatalába. 1670-ben ujegyházi, 1671. pedig medgyesi lelkész lett. 1686 nov. 4. az erdélyi szász ág. ev. egyház megválasztotta püspökévé. Meghalt 1690 júl. 11. Nevét Pankratiusnak is írják.
Munkái:
1. Disputatio Inauguralis De Juramento Perhorrescentiae Quam Divino Tavente Numine Decreto & authoritate ... Praeside ... Dn. Henrico Rudolpho Bedekern ... Pro Summis In jure Utroque Gradu, honore & privilegiis Doctoralibus Consequendis Placidae Eruditorum ventilationi submittit Michael Pancratius Sabesiensis Transylvanus. Ad diem 28. In Auditorio Majori ... Rostochii, 1661.
2. Heinricus Rudolphus Redeker, Jur. D. Prof. & p. t. Amplissimae Facultatis juridicae Decanus Suo & Amplissimi Collegii Juridici nomine Ad Actum solennem Disputationis inauguralis De Juramento Perhorrescentiae Bono cum deo â Florentissimo U. J. Candidato Dn. Mich. Pancratio ... In Auditorio majori XXIIX. Nov. ante & post meridiem instituendum Magn. Dn. Rectorem, Dom. Professores, Consoles ... summa cum humanitate ac officiose invitat. U. ott, 1661. (P. életrajzával).
3. Votivus Applausus, quem favente Coelo et gestiente terra in Transsylvania renascente, et tam quod libertatem quam Religionem ad aurea saecula succrescente, incomparabili Heroi, Principum decori, Saeculi juhus splendori et Posterorum Exemplari, Illustr. Cels. Principi ac D. D. Michaeli Apafi, Divina Gratia Principi Transylvaniae etc. A M.DC.LXV. etc. erexit erectumque dedicavit Suae Celsitudinis aeternitatisque tanti Herois devotissimus et subjectissimus Cultor ... in Academia Rostochiensi Eloquentiae Prof. Publ. et Historiarum designatus. Rostochii.
4. Tractatus Politico-Juridicus In paragraphum Jus itq. duplex est, Prol. de jure & divisione juris. Jvris Pvblici, Regni Hvngariae, Magistratuum, et Statuum, tam Ecclesiasticorum, quam secularium, originem in genere & specie exhibens. Cassoviae, 1668.
Üdvözlő verseket írt: Parschitius Dániel, Breviarium Logicum ... Rostochii, 1663. és Repetitiones Decalogi anti Papistici ... U. ott, 1666. cz. munkákba.
Kéziratban a nagyszebeni ág. ev. egyház könyvtárában több kidolgozott kézikönyv; az ág. ev. erdélyi püspöki levéltárban: nagy ívrét kötet, mely az ev. egyház szabadalmaira, zsinati végzéseire és az akkori egyházjogi gyakorlatra vonatkozik.
Schmeizel, Martin, Dissertatio Epistolica de statu religionis et ecclesiae Lutheranorum in Transylvania. Jenae, 1722.
Benkő, Transylvania. Vindobonae, 1778. 433. l.
Seivert, Nachrichten. Pressburg. 1785. 320. l.
Siebenb. Quartalschrift II. 1791. 24. l.
Wallaszky. Conspectus Reipublicae Litterariae in Hungaria. Budae, 1808. 202., 238., 247. l.
Budapesti Szemle IV. 1858. 239. l.
Trausch, Schriftsteller-Lexikon III. 44. l., IV. 333. l.
Szabó-Hellebrant, Régi Magyar Könyvtár II., III. 1. rész.
Zimmermann, Franz, Handschriftliche Urkunden-Sammlungen. Hermannstadt, 1884. 11. l.
Uj M. Athenas 575. l.
Petrik Bibliogr. II. 162. l.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 765. l.