Pály Elek (családi nevén Lukics),
szinész, a magyar opera megalapítója, szül. 1796. Pápán (Veszprémm.); elvégezvén iskoláit, prémontrei pappá lett, azután Bécsben a karinthiai kapu melletti operaházban játszott; innét 1822-ben a kolozsvári nemzeti színházhoz szerződtette nejével Ecsedi Jozefával együtt Nagy Lázár igazgató; azután Temesvárt játszott a társulat és nyáron Szebenben; innét visszatért Kolozsvárra, hol az akkor alakult színházi részvénytársaság szerződtette s a nyári időszakban Erdély vidéki városaiban szerepelt a társasággal. 1826 jan. 18. jutalomjátékául először adják elő Rossini Tolvaj szarkáját, melyet még Bécsben kezdett fordítani. Neje 1817 május 24-dikén Kolozsvárt meghalt és 1828-ban Botos Karolina szinésznőt vette nőül. 1830-ban az erdélyi színtársulattal Kassára került és itt működött 1833-ig; ez évben a társaság kétfelé oszlott és P. a tagok jobb részével Budára ment. 1835 aug. 1-től kifogadta három évre a kolozsvári színházat, de csak 1836 febr. 28-ig 50 estén játszott, azután Marosvásárhelyre ment és Nagyváradra, hol jún. 19. leégett és jelentékeny kárt szenvedett. Ekkor aztán Debreczenbe ment, 1836-37-ben ismét Kassán működött. 1842-ben mint igazgató Bukarestben játszott magyarul, németül, ruménul és a töredék franczia társulattal francziául; innét Brassón, Kézdi-Vásárhelyen, Deésen, Enyeden át társulatával Marosvásárhelyre érkezett, a hol társulata feloszlott. Egész életét a magyar szinészetnek szentelte, melynek nemcsak egyik buzgó s kitünő tagja volt, hanem azt idegen dalművek lefordításával magas színvonalra is emelte. Meghalt 1846. márcz. 4. Kolozsvárt. Havi Mihály szinész tartott fölötte gyászbeszédet márcz. 6.
Munkái:
1. A tolvaj szarka. Mulatságos érzékeny nagy dall-játék (opera) két felvonásban. Irta olasz nyelven Guilielmi. Magyarra ford. ... A muzsikáját írta Rossini Joachim. Kassa, 1828.
2. A bűbájos vadász. Tüneményes nagy dalljáték (opera) három felv. Írta Kind Fridrik. Musikáját készítette néhai Weber Károly Mária. Ford. ... U. ott, 1828. (Előadták: Büvös vadász cz. Budán, 1836 máj. 31., jún. 6., aug. 14. sat.).
3. Egy óra. Tüneményes varázsjáték, karénekkel, három felv., angol nyelven írta Levis. Magyarra ford. (németből) ... A muzsikáját készítette báró Lannoy Londonban. Kassa, 1829. (Előadták Miskolczon 1832. ápr. 23. Debreczenben szept. 8., Budán 1834. szept. 27., azután Pesten is többször, Kassán 1874 ápr. 26.).
4. Don Juan, vagy a kőbálvány vendég. Vitézi, szomorú, víg dalljáték, (opera) két felvon. Irta olasz nyelven abbate da Ponte. Magyarra ford. ... A muzsikáját készítette néhai Mozart Amadeus Farkas. U. ott, 1829.
5. A hó. Mulattató-dalljáték (opera) négy felv. Irta franczia nyelven Delavigne. Magyarra ford. ... U. ott, 1830.
6. A fejér asszony. Mulattató dalljáték (opera) három felv. Irta franczia nyelven Scribe; a muzsikáját készítette Boieldieu. Magyarra ford. U. ott, 1830. (Előadták Debreczenben 1830 szept. 27.).
7. Varázs síp. Nagy tüneményes dalljáték (opera) két felv. Német nyelven irta Schikaneder Emanuel. A muzsikáját készítette néhai Mozárt Amadeus Farkas. Közrebocsájtotta ... U. ott, 1832. (Előadták Kassán, 1835 márcz. 28.).
8. A halott rabló. Nézőjáték három felv. Irta Birch-Pfeifer Karolina. Magyarra ford. ... U. ott, 1832. (Előadták Debreczenben 1832 szept. 25., 1835. szept. 14., Miskolczon nov. 15., Budán 1884 febr. 4., 1836 okt. 8., Kassán 1875 ápr. 10.).
9. A méregkeverő. Szinjáték három felv. Irta franczia nyelven Scribe. Magyarra tette ... Szeged, 1836.
10. Boldogasszony temploma harangozója. (Notre Dame). Évrajzi regényes dráma hat szakaszban. Hugo Viktor után magyarra tette és kiadta ... Kassa, 1836. (Pesten sokszor adták, a vidéki szinpadokon is, így Kassán 1862 decz. 28.).
Kéziratban: Arsenius, Az asszonygyülölő, két felv. Meiszl Károly után ford., zenéjét szerzé Gläser Ferenc. Előadták Budán 1833 okt. 20., nov. 12.): Pajzán ifju, vígjáték három felv. Kotzebue után ford. (Budán 1834 nov. 25.); Aline, golkondai királyné, vagy Pécs a világ más részében, tüneményes víg dalljáték három fel. Bäuerle munkája. Magyarra tette Kiss János szinész, dalait Pály Elek, zenéjét szerzé Müller Venczel (Előadták Pécsett 1835. máj. 27.); Csörgő sipka, Formenterai remete, Arany idő, József és testvérei, A kisértő hegyi lélek, énekes játékok; A svájczi család, Az éj királynője, Tankréd, A hamupehelyke s az eredeti Béla futása, operák. Titus kegyessége, Metastasiótól, opera két felv. ford., zenéje Mozarttól (Kézirata a m. n. múzeumban); Borzasztó éj a sziklavölgyben, vagy: halál áldozatja az ördöghidján, melodr. ford., zenéje Drechslertől (kézirata a budapesti nemzeti szinháznál); Kézművesek lakomája, vígj. egy felv. ford.
Hazai s Külf. Tudósítások 1830. I. 18. sz.
Nemzeti Ujság 1846. 250. sz. (Nekr.).
Mult és Jelen 1846. 23. sz. (Havi Mihály emlékbeszéde).
Figyelő XIV. 1883. 236. l. (Kemény Lajos). XVII. 200. l.
Petrik Bibliogr.
Magyarország Vármegyéi. Abauj-Torma vármegye és Kassa. Bpest, 1896. 199. lap.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 754. l.
Ferenczi Zoltán, A kolozsvári szinészet és szinház története. Kolozsvár, 1897.
Magyar Könyv-Szemle 1903. 175. l. (Kéziratai).