bölcseleti és theologiai doktor, kegyes tanítórendi kormányzó, egyetemi tanár és a m. tudom. akadémia rendes tagja, szül. 1806 jún. 26. Kőszegen (Vasm.); itt nyerte első oktatását, itt járta középiskolai pályáját; 1822 okt. 8. a kegyestanító-rendbe Privigyén lépett, hol az új növendékházban két évet töltött; azután 1825-26. Temesvárt a nyelvészetet tanította; innét 1826. tanulmányainak folytatására Kolozsvárra küldték. Itt a bölcseleti tudományokat oly sikerrel hallgatta, hogy 1827-ben a pesti egyetem bölcseleti karától bölcseleti oklevelet kapott. 1828-29. Nyitrán és Szent-Györgyön elvégezte a hittani tanfolyamot, 1829 okt. 8. Váczon pappá szentelték, mire 1830-31. a pesti gymnasium nyelvtani osztályaiban két évig tanított. 1833-ban a pesti egyetemen tanulta a keleti nyelveket és még azon évben hittudományi doktor lett. 1833-1835-ben a budai középiskolában mint a szónoklat tanára működött és utat nyitott magának a váczi lyceum bölcseleti tanszékére, melyet 1836-ban foglalt el ünnepélyesen. Érdemei jutalmazásául 1847-48-ban a nagy-kanizsai középiskola igazgatójává s ottani szerzetes társai főnökévé neveztetett ki. 1848-ban a Verney József nyugalmaztatásával megürült bölcseleti tanszéket a magyar egyetemnél nyerte el, s ugyanazon évben szept. 2. rendtársai kormányzónak megválasztották. Az akkori mozgalmak következtében b. Geringer cs. biztos rendkormányozóvá Tamásyt nevezte ki; ekkor visszavonult és Magyar-Óvárt irodalmi munkásságban lelt nyugalmat. A m. tudom. akadémia 1844. decz. 24. levelező, 1848-ban pedig a bölcseleti osztályban rendes taggá választotta (1853. márcz. 16. az igazgató tanács kinevezte). Purgstaller családi nevét 1848-ban változtatta Palotaira. 1851-52. a mernyei birtok pénzjövedelmének kezelője volt. 1853-55. Szegeden ismét a tanári pályán működött, 1854-55-ben egyszersmind rektor volt. 1856-58. Temesvárt rendfőnöki tanácsos, a ház rektora, a nagy gymnasium igazgatója, a hittan és bölcselet tanára. 1858-ban Váczon tartott rendtartományi gyűlésen a rend főnökévé választották. 1864-ben a rend kormányzásával harmadízben is megtisztelték. 1863-ban a gymnasium tanárvizsgáló bizottság elnöke lett. 1865-ben a Ferencz József-rend kis keresztjét kapta. 1865-ben a bécsi egyetem bölcseleti kara tiszteletbeli taggá választotta. 1866 jún. 30., épen mikor mint a tanárvizsgáló bizottság elnöke működött, elmeháborodottságának adta jelét, ekkor a Schwarzer Ferencz gyógyító intézetébe szállították, hol 1867 ápr. 11. meghalt.
Czikkei a Frankenburg által szerkesztett Életképekben (1844. Szontagh Gusztáv, Propyleumok a társasági philosophiához czímű munkájának ismertetése, 1846. A némajáték és színtánczról, Véleménykülömbség, Egyoldalú nézetek). Az Egyetemes Magyar Encyclopaediának munkatársa volt.
Munkái:
1. A bölcsészet elemei. Buda, 1843. Hat könyv. (A m. tudom. akadémia száz aranynyal jutalmazta. I. Bevezetés és lélektan, 2. kiadás, 1846., II. Gondolkodástan, 2. kiad. 1846., III. Ismetan, 2. kiad. 1846., Észtan, vagyis gondolkodás és ismerettan cz., IV. Erkölcstan, 2. kiad. Erkölcs- és vallástan cz., V. A szépműtan vázlata 2. kiad. 1844., VI. A bölcsészet történetének vázlata, 2. k. 1847. U. ott.).
2. Szépészet, azaz aesthetica. Elemző módszer szerint. U. ott, 1850. (Uj kiadás. Bpest, 1875.).
3. Philosophiai propaedeutika, azaz tapasztalati lélektan, gondolkozástan és bevezetés a bölcsészetbe. Pest, 1851.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 350., II. 413. lap.
Magyarország és a Nagyvilág 1867. 17. sz. arczk.
Képes Világ 1868. arczk.
Kőszeg és Vidéke 1881. 24. sz.
Petrik Bibliogr.
Takáts Sándor, A budapesti kegyes tanítórend kollegiumának története. Bpest, 1895. 7., 359. sat. lap.
Magyarország Vármegyéi. Vasvármegye. Bpest, 1898. 344. l. arczk. és a rend jegyzőkönyvéből (Rulla).