Kinsky grófné, operette-énekesnő, szül. 1860 szept. 20. Ungvárt, hol atyja Petrás Gusztáv kataszteri hivatalnok volt. Még alig haladta meg 15-ik évét, mikor mint karénekesnő Kassán Lászy Vilmos szintársulatánál szinpadra lépett és alig másfél évi működés után a kedvelt vidéki primadonnák sorába emelkedett. Kecskeméten, majd Kolozsvárt már jelentős szinpadi sikerekben volt része a szubrett szerepkörökben. Ekkor tájt ment férjhez Szigligeti Józsefhez, kitől azonban rövid boldogtalan házasság után elvált. A népszinházhoz, melynek egyik legünnepeltebb divája volt, először 1878-ban került, hol azon év febr. 17. a Cornevillei harangok cz. operetteben lépett fel mint Serpolette s egy csapással meghódította a közönséget. De ennek ellenére még ugyanazon év szept. 30. megvált a népszinháztól s visszament Kolozsvárra. 1881. ismét visszaszerződött a népszinházhoz, melynek 1889. nov. 8-ig első operette-primadonnája volt. 1886-ban 50 arany pályadijat tűzött ki népszínműre, melyet Monostori Károly az «Utolsó kenet»-tel nyert. Ekkor Bécsbe szerződött. Előkelő színpadi képességei az osztrák császárvárosban sem hagyták cserben, ott is a legelsők közé küzdötte fel magát; 1893 márcz. 31. vált meg a bécsi színpadtól. Ugyanott 1892-ben másodszor is férjhez ment Kinsky Jenő grófhoz. Ekkor rövid időre megvált a színpadtól. De másfél év után ismét megjelent a színpadi közönség előtt s mint vendég nagy idadalokat aratott Berlinben s később (1896. márcz.) Londonba szerződött a Savoy-színházhoz, hol márcz. 7. lépett fel először a The Grand Duke operában, melyet ő vele 130-szor adtak egymásután. 1896. aug. a budai színkörben, szept. 28. pedig Ős-Budavárában lépett föl.
Visszaemlékezéseket, rajzokat írt a hirlapokba, így az Arad és Vidékébe (1884. 62. sz. A kiegyenlített számla); a Képes Családi Lapokba (1884. A városligetben) sat.
Munkája: Fájó szívből. Bpest, 1884. (Költemények. Ism. 1883. P. Napló 343., Főv. L. 294., Budap. Hirlap 344., Függetlenség 345. sz.).
Báthory-Romancsik, Szinészek 49., 85. l.
P. Hirlap 1883. 295. sz. (P. mint költő).
Kiszlingstein Könyvészete.
Magyar szellemi élet. Bpest, 1892. (arczk. és kézirat hasonmása).
Eisenberg, Ludwig, Das geistige Wien. Wie, 1893. I. 392. lap.
Vasárnapi Ujság 1896. 33. sz. arczk., 1901. 3. sz. arczk.
M. Geniusz 1896. 33. szám.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 743. l.