állami polgári leányiskolai igazgató, P. Sámuel és Kovásznai Kovács Karolina földbirtokos szülők fia, szül. 1855 ápr. 30. Asszonynépén (Alsó-Fehérm.); a hat gymnasiumi osztályt a nagy-enyedi Bethlen-főiskolában, a VII. és VIII-at a marosvásárhelyi ev. ref. főiskolában végezte 1875-ben. Még ugyanazon évben a marosvásárhelyi ev. ref. egyház hívta meg leányiskolájába tanítónak. 1876-ban a kolozsvári állami tanítóképzőben elemi tanítói oklevelet szerzett és azon év szept. görgény-szent-imrei állami tanítóvá neveztetett ki s az új iskola szervezésével bizatott meg, ahol 15 évet töltött, mely idő alatt polgári iskolákra képesítő tanári oklevelet szerzett. 1891-ben a marosvásárhelyi ev. ref. egyház ismét meghívta leányiskolájához, melynek igazgatásával és újjászervezésével bízta meg. A most meglevő elemi leányiskola mellé polgári leányiskolát és nőipariskolát szervezett és mindahárom iskolát öt évig igazgatta. 1896-ban a kolozsvári újonnan szervezett állami polgári leányiskola igazgatójává neveztetett ki, hol jelenleg is működik.
Paedagogiai czikkei 1880-1890-ig a Család és Iskolában (melynek belmunkatársa), a Néptanítók Lapjában és más nevelési szaklapokban jelentek meg, ilyenek: A kisdednevelés, A népiskola közegészségügye, A rajztanítás módszere a népiskolákban, Nép- és Ifjusági könyvtárak, Tankönyvirodalmunk és az ajánlott tankönyvek, A nőnevelésről, A marosvásárhelyi ev. ref. egyház iskoláinak története, Mária Terézia és II. József tanügyi rendeleteinek hatása az erdélyrészi oktatásügyre, Az erdélyrészi oktatásügy a nemzeti ébredés korában 1790-1820., Visszapillantás népoktatásügyünkre sat.
Munkája: Marostordavármegye és Marosvásárhely népoktatási intézeteinek története. Marosvásárhely, 1896. A Maros-Vidéknek két évig társszerkesztője volt Marosvásárhelyt.
Önéletrajzi adatok.