cziszterczirendi áldozópap és tanár, P. János, kit még gyermekkorában munka közt ért szerencsétlenség következtében veszített el, és Cseh Rozália fia, szül. 1841 febr. 23. Egerben (Hevesm.), hol 1852-60-ig a gymnasium hat osztályát végezte; a III. osztálytól kezdve a Rajner-féle ösztöndíjban részesült; 1857 szept. 17-én lépett a rendbe. Mint ujoncznövendék egy évet az anyakolostorban Zirczen töltött; azután ismét Egerbe került, hogy a VII. és VIII. osztályt elvégezze. Ugyanitt hallgatta a hittudományi tanfolyamot is 1861-63-ig az érseki papnevelőben, mikor a rend főpapja, Rezutsek Antal apát, székesfehérvári gymnasiumába rendelte a mennyiségtan és physika tanárának; itt fejezte be hittudományi tanulmányait. Ugyanitt 1865 ápr. 7. szentelték fel; 1863-1886-ig főgymnasiumi tanár volt Székesfejérvárt. Időközben 1867 decz. tanári oklevelet szerzett a mennyiség- és természettudományi szakcsoportból. 1886-tól igazgató és házfőnök volt ugyanott. 1888 nov. 25. tanári működésének 25 éves jubileumát rendtársai lelkes ovatióval ülték meg. 1889 decz. Csáky Albin gróf vallás- és közoktatási miniszter tankerületifőigazgató-helyettessé nevezte ki, mely tisztét 1890 aug. 11-ig vitte; ezen év decz. 23. Steiner Fülöp püspök a székesegyházmegyei szentszék ülnökévé nevezte ki. Részt vett a Vörösmarty-kör létrehozásában, melynek mindvégig választmányi tagja volt. 1886-tól városi bizottsági tag és az iskolaszéknek is tagja volt. Meghalt 1897 ápr. 23. Székesfejérvárt.
Czikke a székesfejérvári főgymnasium Értesítőjében (A földrengés).
Felolvasásai és szabad előadásai a tanító-egyesület gyűlésein: A villamosságról; A levegő alkatrészeinek egymáshozi viszonya, annak magassága- és alakjáról; A légáramlásokról; A szelekről; Az üstökösök; A gőzgépek története; A delejesség; A galvanizmus; A táplálkozás és tápszerek sat. A Vörösmarty-kör alakulása idején szintén tartott felolvasásokat, így 1873-ban Az állati melegségről.
A hazai cziszterczi rend Emlékkönyve. Budapest, 1896. 366. l.
A cziszterczi-rendi székesfehérvári kath. főgymnasium Értesítője 1897. (Vas Bertalan).