főiskolai tanár, szül. 1816 decz. 4. Sajó-Kazán (Borsodm.), hol atyja ág. hitv. tanító volt; atyjának kora halála után édesanyja Bátkába a nagyanyai házhoz vitte; első oktatását a zsipi ev. ref. iskolában nyerte; az alsó gymnasiumi osztályokat Sajó-Gömörön, a felsőbbeket Rozsnyón elvégezvén, 1834-ben a papi tudományok hallgatása végett Lőcsére ment. A papi vizsgát Jozéffy Pál superintendens előtt Tiszolczon 1838-ban letette. 1839-ben Eperjesen hallgatta a jogot mint papjelölt, hol egyszersmind a magyar irodalom rendkívüli tanára és az angol nyelv magántanára volt. 1840-ben szülőföldje Sajó-Kaza hívta meg papjának. Innét 1843-ban ev. ref. főiskolai tanár lett Sárospatakon, hol a régiségtant, latin, német és franczia nyelvet és magánvállalkozóknak angolt is tanított egész 1848-ig, midőn a haza szabadságának védelmére ő is fegyvert fogott; egy gerilla csapatot alakított és mint kapitány működött. Ennek lezajlása után ismét elfoglalta tanári székét és Csengery József halála után (1850) a történelem tanára lett. Szabadszellemben tartott előadásait elragadtatással hallgatta az ifjúság, de az absolut kormány felhivására, mely mindig élénk figyelemmel kisérte lépteit, kénytelen volt az előljáróság őt más tanszékre áthelyezni és az új szervezkedéstől fogva haláláig (1862 máj. 5.)., mint a VII. osztály vezértanára a két felső osztályban a latin és német irodalmat tanította. Beszélt anyanyelvén kívül németül, tótul, francziául, angolul, latinul; értette a görög, héber és olasz nyelvet. Irodalmunk kitünőségeivel baráti viszonyban volt, többek közt Petőfi Sándorral is, a ki midőn 1847-ben Sárospatakon megfordult, az ő vendége volt. Palkovics családi nevét 1848-ban változtatta Pálkövire.
Czikkei a Társalkodóban (1839. 50., 51. sz. Utazás Lőcséről Krakóba és vissza, 1842. 1., 2. sz. Egri naplómból); a Budapesti Hiradóban (1847. 641-647. sz. Schlosser's Weltgeschichte és Bajza Világtörténete); a Sárospataki Füzetekben (1857-59. Bocskay és a bécsi békekötés, Egyházi és világi főhatalom fölött harcz vagy a pápa és császárság közötti verseny a középkorban és könyvism., 1861. A magyar szentegyház viszonya a római kuriához a reformatióig, 1862. Rövid átnézése az összes irodalom hatásának a politikai államélet átalakulására a XVIII. század utófelében); a Házi Kincstárban (1862.).
Munkái:
1. Az emberi elme kifejlésének vázlata. Beszéd, mellyet a sárospataki főiskolában a régiségtan rendes oktatói székébe lett ünnepélyes beigtatása alkalmával mondott 1843 sept. 6. Sárospatak, 1844.
2. Az emberi mívelődés története. Első rész. Hajdan vagy gyermekkor. U. ott, 1845.
3. Magyarország története az olvasó közönség számára. U. ott, 1852., 1854., 1857. Három kötet 1630-ig. (Ism. Pesti Napló 1854. 103. sz., 1858. 3., 15., 47., 51., 112., 113. sz.).
4. Emlékbeszéd, mellyet Széki gróf Teleki József végtiszteletére elmondott. U. ott, 1855. (Zsarnay Lajos Halotti beszédével együtt).
Kéziratban maradt: Középkor története, három kötet; A pápák befolyása Magyarországon; Az egyházi és világi hatalom feletti harcz; A pápák története.
Irodalmi Őr 1845. 80. l.
Danielik, Magyar Irók II. 245. l.
Sárospataki Füzetek 1862. 483. l.
Sürgöny 1862. 109. szám.
Házi Kincstár III. 1862. 191. l. (Batizfalvy István).
Prot. Képes Naptár 1864. 84. lap.
Petrik Bibliograph.
Századunk Névváltoztatásai Bpest. 1895. 175. l.