birtokos, a Dunántúl született, valószínűen Tatán (Komáromm.) 1774- vagy 1775-ben. Életének nagyobb részét Komárommegyében töltötte, hol birtokos és nagytekintélyű férfiú volt. Itt írta Erbia cz. regényét is. Később anyagi helyzete nagyon aláhanyatlott; e miatt kénytelen volt elhagyni eddigi tartózkodása helyét és vagyona romjaiból 1815 körül a biharmegyei Tótiban még elég tekintélyes földbirtokot vásárolt. Itt gazdálkodott és itt halt meg 1835 jún. 26. 60 éves korában gutaütés következtében. Sírja bár jeltelen, még ma is kimutatható. A tótii ev. ref. egyháznak nagy jóltevője volt: templomot építtetett és harangot öntetett, melybe állítólag neve bele van öntve. Katona (insurgens) is volt és a napoleoni háborúkban őrnagyi rangig vitte föl, később táblabiró s nagyhirű keresett ügyvéd. Nagy tudományú, fényes képzettségű egyén volt, a ki barátjával, gróf Csáky Sándorral bejárta a külföldet is. Második regényét (Zomilla) már Tótiban írta. Neje Körmendi Katalin, ki nagy vagyont vitt férje házába, röviddel utána halt meg. 1835 aug. 16. 46 éves korában. Tizenkét gyermekük közül négyen fiatalon haltak el. Három fiúról (Sámuel, Károly, János) emlékeznek még ma is, a kik előbb Tótiban gazdálkodtak és utóbb Margittára mentek. Egyik leánya, egy tisztes hetven éves matróna, még ma is él; egy unokája is él még, a ki most 60 év felé közelgő férfiú.
Munkái:
1. Erbia vagy Abules és Agétás szívreható története. Pest, 1811. (Névtelenül). Újra nyomatott 1822. u. ott (Jankovich Bibliogr. szerint), valószinű, hogy később is többször utánnyomatott, sőt a ponyvára is került, így jelent meg Debreczenben 1867-ben.
2. Zomilla. Az Erbia szerzője Pálffy Sámuel által. Pest, 1824. (Egy magyarnak története Chinában. Az Ajánlás Tótiban kelt 1822 nov. 9. és kis-rhédei gróf Rhédei Lajos úrhoz Biharmegye administrátorához szól. Ism. hazai s Külf. Tudósítások 1825. II. 10. sz.).
Van még egy Hunyadi cz. s egyéb műve is, de ezek teljesen ismeretlenek.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Egyetemes Philologiai Közlöny 1901. (Heinrich Gusztáv, "Erbia és Zomilla").
Kazinczy Ferencz Levelezése VIII. 252., 276., 644. l. és Jankovich Miklós Magyar Bibliographiája. (Kézirat a magyar tudom. akadémia levéltárában).