a főrendi ház tagja, cs. kir. kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, P. Ferencz gróf cs. kir. kamarás és Erdődy Jozéfa grófnő fia, szül. 1812 júl. 12. Már ifjú korában a császári seregben a 7. sz. vértesezredbe lépett, a hol csakhamar kapitány lett; 1847-ben Pozsony vármegye administratora. 1848-ban Lamberg megöletésekor boszúra sarkalta a bécsi kormányt s munkásságát meg életét ajánlotta föl a magyarok ellen. Nemsokára őrnagy lett és Windischgrätz mellé osztatott be. Midőn a Kossuthtól küldetett Ivánka a béke ügyében Windischgrätz táborában járt, P. kijelentette neki, hogy ha igaz az, hogy 15 nap alatt minden magyar köteles hazájába visszatérni, úgy ő megszűnik magyarnak lenni. Midőn Windischgrätz 1848 decz. 27. Görgey visszavonulása után Győrt megszállotta, a város kulcsaival őt küldte Ferencz Józsefhez Olmüczbe. 1849-ben Haynau táborszernagy szárnysegéde lett, majd csendőrségi alezredes, utóbb huszár ezredes. P. egyike volt azon mágnásoknak, kik, 1849 máj. 17. felszólítást intéztek a magyar nemzethez a fegyverletétel érdekében. 1852-ben a szent István-rend kiskeresztjét nyerte. 1855. vezérőrnagy és az 1. sz. lovas hadtest parancsnoka lett, 1859. altábornagy és zágrábi hadosztályparancsnok. Ebben az évben kapta a II. osztályú vaskoronarendet. Az 1861. emlékezetes országgyűlés feloszlatása után Magyarország kormányzójává neveztetvén ki, közönynyel intézte hazája szellemi életének elnyomását. E hivatalában 1865 júl 18-ig maradt. Távozásakor a Lipót-rend nagy keresztjével tüntették ki. 1861-től rendelkezési állapotban volt mint a 15. sz. huszárezred tulajdonosa s lovassági tábornok; 1889-ben az aranygyapjas rendet kapta. Meghalt 1897. szept. 14. Kaltenleutgebenben.
Czikke a Hetilapban (1847. 135. szám, Pályakérdés a belföldi gyarmatositás ügyében). A főrendiházban a polgári házasság és a főrendiházi reform tárgyalásai alkalmával szólalt fel több ízben.
Nagy Iván, Magyarország Családai IX. 74., 81. l.
Somogyi Zsigmond, Magyarország nádorispánjainak Albuma. Szombathely. 1889. 326. l.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1892. 99. l.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 730. lap.
Budapesti Hirlap 1897. 260. sz.
Szerencs János, A főrendiház Évkönyve 1900. Budapest, 424. l. és gyászjelentés.