kir. tanácsos, Szeged polgármestere, szül. 1824. márcz. 28. Szegeden; iskoláit u. ott és a pesti egyetemen végezte; 1844-ben a pozsonyi országgyűlésen mint jurátus az országgyűlési ifjúság mozgalmaiban élénk részt vett. Az országgyűlés befejezése után ügyvédi oklevelet nyert és szülővárosában telepedett le. 1848-ban tiszti alügyésznek választották meg. A szabadságharcz alatt mint nemzetőr részt vett a délvidéki hadjáratban. Az absolut időszak alatt gazdálkodással foglalkozott és 1872-ben Szeged polgármesterének választatott meg. Szeged újabb történelme, a város haladása és minden alkotása az ő nevével van egybeforrva. 1872-ben kir. tanácsosi czímet nyert, 1876-ban a vaskoronarend lovagja lett, 1884-ben pedig zákányi előnévvel magyar nemességet kapott.
Munkája: Pálfy Ferencz Szeged város polgármesterének évi Jelentése. Szeged, 1880.
Alkalmi beszédei az egykorú helyi lapokban jelentek meg.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 406. l. (Reizner).