ág. ev. nyug. főgymnasiumi tanár, előbbinek testvéröcscse, szül. 1828. máj. 26. Rozsnyón (Gömörm.); a gymnasiumot Iglón, Rozsnyón, Miskolczon és Lőcsén járta, a bölcseleti tanfolyamot három évig a soproni evang. lyceumban és a jogot 1847-48-ban a győri kir. akadémián végezte. 1848-49-ben a szepesi önkéntes csapatnál, utóbb a honvédségnél teljesítette hazafiúi kötelességét. Világosról betegen tért haza, egy évnél tovább küzködött egy makacs váltólázzal. Mire felgyógyult 1850. besorozták Lőcsén a cs. kir. Wasa-ezredbe. Egy forradalmi költemény leírása miatt azonban várfogságra ítélték és 1851. ápr. 18-tól 1852. aug. 24-ig az olmützi katonai fogházban volt elzárva. A fogságból kiszabadulva, visszakerült ezredéhez Prágába, de a fogság annyira megrontotta egészségét, hogy a katonaságtól kénytelenek voltak őt elbocsátani. Igy jött vissza 1852. decz. végén Iglóra. Ekkor Wieland András földbirtokos Artur fiának nevelését vállalta el Farkasfalván (Szepesm.), hol három évet töltött. 1856 szept. az iglói ev. egyház által újjászervezett algymnasium tanárává választatott meg. 1862-ben beutazta Németországot, Belgiumot, Francziaországot, Svájczot és északi Olaszország egyes részeit. 1865 kezdetén a gymnasium igazgatását reá ruházták, melyet aztán több ízben 11 évig viselt. A főgymnasium könyvtárát 36 évig ő kezelte, melynek gyarapításához 1616 kötettel járult. 1898. jún. 7. nyugalomba lépett. Tagja a magyarhoni ág. ev. egyetemes egyházi törvényszéknek, az iglói m. kir. állami tanítóképezde igazgató-tanácsának és a helybeli ev. presbyteriumnak.
Czikke: Petőfi Iglón 1845-ben (Vasárnapi Ujság 1898. 23., M. Szalon 1902).
Munkái:
1. Az iglói ág. hitv. evang. főgymnasium könyvtárának Czímjegyzéke. Igló, 1883.
2. Az iglói ág. h. ev. főgymnasium története. Bpest, 1896. (Előbb az iglói ág. ev. főgymnasium Értesítőjében).
M. Könyvészet 1896.
Iglói ág ev. főgymnasium Értesítője 1896., 1898.