r. kath. apát-plébános, szül. 1817. máj. 20. Makláron (Hevesm.); gymnasiumi tanulmányait Egerben és Gyöngyösön végezte s 1835-ben belépett az egri papnevelő intézetbe. 1842-ben pappá szenteltetett és Brezovay József hevesmegyei első alispán házához ment nevelőnek, de néhány hó mulva Füzes-Abonyban lett káplán s innét 1844-ben egri főszékesegyházi hitszónok. Négy évig a tanítóképzőben is tanított, míg végre tisza-bábolnai lelkészszé választatott. Innét Tisza-Füredre, 1862-ben pedig Jász-Apáthiba költözött, hol élete végéig működött. 1855-ben esperesi vörös övet küldött neki főpásztora, a felség pedig 1865-ben apáttá nevezte ki. Mint költő különösen kath. vallásos költészetével jó nevet vívott ki magának. Meghalt 1881. jún. 4. Budapesten, hová gyógyulást ment keresni.
Az irodalom terén 1836-tól kezdve folyton működött; költeményei a következő hírlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: Szemlélő (1836), Rajzolatok (1837-39), Részvét Gyöngyei (1838), Anasztazia (1838), Koszorú (1839), Athenaeum (1840), Regélő, Emlény (1840-42., 1856), Kisfaludy-Társaság Évlapjai (II. 1841. Dugonics Titus, dicséretet nyert költ.), Nemzeti Almanach (1841), Őrangyal (1843., 1848., 1852), Pesti Divatlap (1845-46), Honderű, Pécsi Auróra, Szivárvány, Magyar Emléklapok (1850), Családi Lapok (1856-57. Mária menybevétele, 8 aranynyal jutalmazott pályamű, 1858), Szépirodalmi Közlöny (1857-58), Sárosy Gyula Albuma (1857), Szépirodalmi Album (1858), Divatcsarnok (1858), Hölgyfutár (1858., 1860), Képes Ujság (1858-59), Két garasos Ujság (1859), Idők Tanúja (1860. 260. sz.), Vasárnapi Ujság (1860-66), Csokonai Album (1861), Kath. Néplap; Hattyúdalai a M. Sionban (1877) jelentek meg; beszélyei a Rajzolatokban (1839); czikkei a Vasárnapi Ujságban (1863. A makói díszcsizma története és ifjabb Lendvay Márton, Egy jó vers következményei); beszédei a Kath. Lelkipásztorban (1867. Lelkésziktató beszéd Ficzek Károly jákóhalmi plébános beiktatására és Halotti beszéd Farkas Péter prépost, jászberényi plébános halálára).
Munkái:
1. Emlékszózat Nagymélt. Felső-Eöri Pyrker K. János László, pátriarka egri érsek ő Excellentiájának 1846. évben Dec. hó 8-án tartott arany áldozatjára. Eger, 1846.
2. Pajer Antal versei. Pest, 1847.
3. Villámok. Kiadta barátja Futó János. U. ott, 1854.
4. Szent lant. Kiadta. Sujánszky Antal. U. ott, 1857. (Ism. M. Sajtó 41. sz.).
5. Szent énekek a bold. szűz Mária tiszteletére, mellyet az 1845. évben alakúlt alsó-hevesi egyházkerületi «Élő szent olvasó»-ról nevezett Mária-társulat, nevezetesen a bocsonádi Mária élő rózsa kertje első-ünnepélyes összejövetelekor énekelt Bocsonádon Heves megyében Sept. 8. 1857. Kiadta F. P. Eger, 1857.
6. Orgona-virágok. Kiadta Mindszenti Gedeon. U. ott, 1858.
7. Kazinczky Ferencz emlékezete. Kiadta az egri casinói egyesület az 1860. évi jan. 18. tervezett, de meg nem tarthatott ünnepély emlékére. U. ott, 1860. (Költemények. Tárkányi Bélával együtt).
Ferenzy és Danielik, M. Irók I. 349. l.
Album hundert ungrischer Dichter. Dresden, 1854. 349., 511. l. (Kertbeny).
Ungarns Männer der Zeit. Prag, 1862. 320. l.
Emlékkönyv. Eger, 1865. 282. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
M. Sion 1888. 779. l.
Munkálatok XLVI.
Vasárnapi Ujság 1881. 25. sz. (Nekr.).
Koncz Ákos, Egri egyházmegyei papok az irodalmi téren. Eger, 1892.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 712. l.
Koncz Ákos, Az egri főegyházmegye két nagy költőjéről. 1. Mindszenty Gedeon, 2. Pájer Antal. (Jászberényi fögymnasium Értesítője 1894. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1896.).