r. kath. plébános és volt országgyűlési képviselő, szül. 1851. ápr. 16. Győrött, a hol iskoláit is elvégezte. 1866-ban belépett az ottani kisebb papnevelőbe s 1874. júl. 30. pappá szenteltetett. Négy évi káplánkodás után 1878-ban győr-szabadkai lelkészszé nevezték ki, mely állásában 1890-ig maradt meg. Azóta Horpácson (Sopronm.) plébános. 1896-ban a sopronmegyei lövői kerület néppárti programmal választotta meg országgyűlési képviselővé. Tagja a szent István-társulat tudományos és irodalmi osztályának és tagja volt a képviselőház zárszámadás-vizsgáló bizottságának.
Czikkei a Religióban (A plébániai hivatalokról, Furcsa dolgok, Levelek a lelkipásztorkodás köréből); a Papok Lapjában (Az anyakönyvvezetésről) írt még a M. Koronába, M. Államba, a győri helyi lapokba s prédikáczióit a Borromeusba.
Munkái:
1. A vérrokonság mint házassági akadály. Győr, 1889. (Az egyházi pályázaton nyertes mű. Ismert. Kath. Szemle).
2. A házasság szentsége és a polgári házasság. U. ott, 1895. (2. kiadás. Népiratok 110. U. ott, 1895.)
Magyar Sion 1891. 469. l.
Zalka Emlékkönyve 147. lap.
M. Könyvészet 1895.
Schematismus Cleri Jaurinensis 1896.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 704. l.
Sturm Albert, Országgyűlési Almanach. Bpest, 1897. 316. l.