főreáliskolai igazgató, szül. 1810. febr. 24. Mödritzben (Morvaország), hol atyja földmívelő volt; Auspitz- és Nikolsburgban végezte a gymnasiumot és bölcseletet, az olmützi egyetemen a jogot hallgatta 1834-ig; ezután mint gymnasiumi helyettes tanár és nevelő működött. 1836. júl. 22. a bécsi egyetemi könyvtár gyakornoka, 1837. decz. 1. a cs. udvari könyvtár amanuensise lett; 1841. febr. 12. a cs. kir. udvari levéltárnál accessista, 1849-ben iktató ugyanott. Időközben egyszersmind a franczia s olasz nyelv tanára volt nyilvános intézetekben és a német nyelv tanára a bécsi polytechnikumon. 1850. okt. 17. a cs. kir. közoktatási miniszterium kinevezte a pozsonyi városi főreáliskolához igazgatónak és itt működött lemondásaig, mely 1862. máj. 17. történt. Ekkor a bécsi vakok intézetének lőn igazgatója s mint ilyen halt meg. Bő nyelvismerete felölelte a classikus nyelveken kívül a német, franczia, olasz és angol nyelveket is; értett ezenkívül spanyolul is és a szláv idiomákhoz.
Szerkesztette a pozsonyi főreáliskola tíz Programmját 1850-60-ig. Ezekben czikkei (1851. Geschicte der Schule, 1856. Die deutsche Prosodie und Metrik aus den Grundsätzen der deutschen Sprache entwickelt).
Munkái mind Bécsben jelentek meg; czímeiket, összesen hetet, Wurzbach fölsorolja.
Wurzbach, Biogr. Lexikon, Wien, 1870. XXI. 151. lap.
Petrik Bibliogr.
A pozsonyi m. kir. állami főreáliskola Értesitője 1895.