nyug. állami tanítóképző-intézeti igazgató-tanár, szül. 1832. okt. 14. Kolozsvárt, hol iskoláit (egy évi megszakítással, mely idő alatt honvéd volt) 1852-ben végezte az ev. ref. kollegiumban, hol azután két évig theologiát is hallgatott, egyszersmind nevelő volt b. Bornemissza Ignácznál; innét 1855-ben gróf Haller Györgyhöz ment nevelőnek Medgyesre, a hol egyidejűleg a szászok főgymnasiumában és a vele kapcsolatos polgári iskolában a magyar nyelvet tanította 1857-ig, a mikor a berlini egyetemre ment, a hol bölcseleti s természettudományi előadásokat hallgatott és a téli félévben rendes látogatója volt a Diesterweg szervezte tanítóképzőnek. Berlinből hazajövén, gr. Teleki Domonkosnál nevelősködött Kolozsvárt 1866-ig, a mikor a székely-udvarhelyi ev. ref. kollegium tanárának választatott meg. Működése kezdetén újra szervezte az ifjúsági önképzőkört. Tanított a jogakadémián neveléstani és bölcseleti tárgyakat. 1870-ben a kolozsvári állami képző-intézet igazgatójává neveztetett ki, mely intézetet akkori keletkezésében szervezte. 1896-ban nyugalomba vonult. Meghalt 1903. január 13. Kolozsvárt.
A kolozsvári Család és Iskolának munkatársa volt.
Munkái:
1. Beköszöntő értekezés. Székely-Udvarhely, 1866. (Jenei Viktoréval egy füzetben jelent meg.).
2. Zene-Abécze. A hangjegyírás és olvasás okszerű ismertetése. Pesten, 1873. (Ism. Néptanítók Lapja 1888. 727. l.).
3. Iskoláink és az egészségtan. Bpest, 1875.
4. Olvasókönyv az alsófokú ipariskolák számára. I. kötet. Az ipariskolák I. oszt. számára. Kolozsvár, 1884. Kiss Sándorral együtt. (Ism. Néptanítók Lapja 1884. 548., 1886. 61. l. 4. kiadás. Ugyanott, 1890.).
5. Nösselt Frigyes Világtörténelme leányok számára. Ó-kor. Nösselt Frigyes után németből magyarra fordították Demeter Sándor, Kiss Lajos és Paál Ferencz. Debreczen, 1886.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1890.
A székelyudvarhelyi ev. ref. kollegium Értesítője 1895. 53. l.
Család és Iskola 1903. 3. sz.