bölcseleti doktor, evang. ref. akadémiai tanár, szül. 1838. jan. 16. Pátkán (Fehérm.); 1847-ben szülei a német szó kedvéért Budára vitték, hol a II. normális osztályba vették föl. 1850-ben Pápára ment a III. latin osztályba; itt végezte a gymnasiumi osztályokat kitünő eredménnyel. Mint ügyes rajzoló és szépen író a gymnasium hat alsó osztályában szépírás- és rajztanítóvá lett még tanuló korában. 1856-ban Pestre jött és az újonnan felállított egyesült protestáns papnevelőben hallgatta a theologiai előadásokat. 1859-ben bevégződvén theologiai cursusa, Pesten maradt és az ev. ref. egyházban tanító káplánul alkalmaztatott. 1861-ben a II. papi vizsgát is letette, s külföldre ment az utrechti egyetemre, hol két évet töltött a Berchardinum ösztöndíjat élvezve. Ezen idő alatt nemcsak a theologiai előadásokat hallgatta, de Karsten philologustól a classica philologiát, Opsoannetől pedig a bölcseletet is. Hogy a franczia nyelvben kellő jártasságra tegyen szert, a hosszú szünidők egyikét Brüsszelben, másikát Párisban töltötte, mindkét helyen az egyetemet is látogatva. Majd visszajövet, Németország nevezetesebb városaiban a műkincseket tanulmányozta. Itthon Gángol János kilitii lelkész mellé ment segédlelkésznek. 1863-tól Szentesen a gymnasium V. és VI. osztályában a latin és görög nyelvet tanította, de már 1865-ben Verebre (Fehérm.) ment helyettes lelkésznek, hol 1866-ban rendes lelkésznek választották meg. Itt töltött hivataloskodásának legszebb emléke a 10,000 frtba került templom. 1874-ben Nagy-Kőrösre ment tanárnak, hol a bölcseleti tanszéket foglalta el. A középiskolai tanári vizsgát még 1870-ben a budapesti egyetemen, a doktori vizsgát pedig a paedagogiából és bölcseletből ugyanott 1879-ben tette le. 1884-ben Debreczenbe ment főgymnasiumi tanárnak s itt 1891 óta mint az akadémia bölcseleti doktora működik.
Czikkei a Protestáns Képes Naptárban (1859. Ha éhezik ellenséged, adj ennie); a Hazánk és a Külföldben (1870. Verebi ref. templom); a Székesfehérvárban (1875. A magas nőnevelés fontosságáról, 1876. Az éghajlat és talaj befolyása az emberi műveltségre és társadalomra, 1877. Lelki állapotaink ismertető jeleiről); a Székesfehérvár és Vidékében (1875. A figyelemre szoktatás); a Pesti Naplóban (1876. szept. A történelem előtti idők); a Prot. Egyh. és Iskolai Lapban (1876. A középiskolai rendtartás); a Természettudományi Közlönyben (1876. Az őstörténelmi és embertani congressus budapesti közgyűléséről, 1883. Az elevenen bonczolásról); a Néptanítók Lapjában (1877. A tanító veheti-e hasznát a tökéletesített gondolkodástannak, 1878. A néptanító mint népnevelő); a Vasárnapi Ujságban (1880. A középtanoda újra szervezéséről); a M. Szemlében (Az állatok szellemi életéről); a Középiskolai Szemlében (1882. A lelki tünemények élettani szempontból, A középiskolák reformjáról, Tudományos vagy irodalmi legyen-e a nevelés); a M. Philosophiai Szemlében (1885. A szabad akaratról); a M. Pestalozziban (1899. Nyomorúságos nyelvtanítás); a Közoktatási Szemlében (1889. Tudomány és költészet); írt még a Fővárosi Lapokba és az Egyházi Szemlébe, részben névtelenül.
Munkái:
1. Értekezés, melyet a n.-kőrösi ref. lyceum bölcsészettanári székének elfoglalásakor tartott. Székesfehérvár, 1874.
2. Értelmi, erkölcsi s testi nevelés. Irta H. Spencer, ford. angolból. Nagy-Kőrös 1874. (Ifj. Losonczy Lászlóval együtt és Bpest, 1898.).
3. A történelem előtti idők. Megvilágítva a régi maradványok és az ujabbkori vadnépek életmódja és szokásai által. Irta Sir John Lubbock, angolból ford. Bpest, 1876. (Két kötet. Természettud. Társulat könyvkiadó vállalata IX., X. kötet).
4. Nevelés és oktatástan. Ugyanott, 1879. (2. kiadás. Kiss Áronnal együtt).
5. Gondolkodástan az egyetemesítő (inductiv) s lehozó (deductiv) módszer alapján. Nagy-Kőrös, 1877. (2. jav. kiad. Bpest, 1880, 3. k. U. ott, 1899.).
6. Tapasztalati lélektan Nagy-Kőrös, 1884. (2. kiadás. Debreczen, 1887., 3. k. Budapest, 1895., 4. k. U. ott, 1900. és a Kis Tükör cz. Kézikönyvek Tárában. U. ott, 1888.).
7. Természettan és gazdasági vegytan a népiskolák számára. 15 a szöveg közé nyomott fametszettel. Bpest, 1880. (2. kiadás 1884., 3. jav. k. 1888., 4. k. 1893. U. ott).
8. Elbeszélések a római történetből az V. században. A nyugati birodalom végső napjai. Irta Thierry Amadé. A m. tudom. akadémia megbízásából az ered. 2. kiad. után ford. U. ott, 1884. (M. Akadémiai könyvkiadó vállalat I. sorozat).
9. Utazás a Napsugáron. Irta Lady Brassey. Az angol eredetiből átdolgozta. U. ott, 1885. (Utazások Könyvtára 5.).
10. Erkölcsiség szabad akarat nélkül. Debreczen, 1887. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap. 1888.)
11. Aranyszájú szent János és Eudoxia császárné. Thierry után francziából ford. Bpest, 1887. (Ism. Prot. Egyh. és Isk. Lap).
12. A franczia középoktatás és tanárképzésről. A Nagy József-féle ösztöndíjon 1887-ben tett utazásának eredményeképen. Debreczen, 1888.
13. Szent Jeromos. Thierry után francziából ford. Bpest, 1889.
14. Bűntárs-e a philosophia? U. ott, 1890. (Különnyomat a Philosophiai Szemléből).
15. Bölcseleti erkölcstan. Iskolai használatra. Debreczen, 1891.
16. Schliemann ásatásai Mykéne, Orchomenos és Ithakában. A mai tudomány világításában előadja Schuchard Károly, ford. Budapest, 1892. Két arczk., hét abrosszal és 321 ábrával. (A m. tudom. akadémia könyvkiadó vállalata. Uj Folyam XI. kötet).
17. A jog- és állambölcselet kézikönyve. Debreczen, 1897.
18. A bölcseleti tudományok. U. ott, 1898.
Szerkesztette a Gyakorlati Lelkészet 1-3. füzetét 1874-1875. Székesfejérvárt és 1877-ben Debreczenben (Vasadi Balog Lajossal együtt).
Székesfehérvár és Vidéke 1874. 66. szám.
Dömény József, Zsinati Emlékkönyv. Székesfehérvár, 1882. 207. l.
Petrik Könyvészete.
Uj M. Athenás 311. l.
M. Könyvészet 1886-87., 1892., 1894., 1897., 1900.
Kiszlingstein Könyvészete.
Zoványi Jenő, Theologiai Ismeretek Tára III. 26. l.