kir. tanácsos, közjegyző, a m. tudom. akadémia levelező tagja, szül. 1829. febr. 13. Debreczenben jómódú földmívelő szülőktől; születése helyén az ev. ref. collegiumban kezdte meg és folytatta tanulmányait. 1848-ban beállt a Károlyi huszárokhoz önkéntesnek és ez ezred zászlója alatt mint altiszt vett részt a Haynau vezérelte osztrák főhadsereg elleni 1849. nyári hadjárat több ütközetében egészen a világosi fegyverletételig. Idegen helyeken tartózkodva, a besorozást szerencsésen kikerülte s buzgón folytatta jogi kiképzését, egyidejűleg nevelői tisztet is viselt az Uray családnál. Azután Pestre jött és az egyetemre beiratkozott. Egyetemi tanulmányainak befejezése után előbb a pesti országos törvényszéknél, utóbb Székesfejérvárt kisebb hivatalokat viselt; majd pedig közjegyzővé neveztetett ki Szentesre, mely hivatalát azonban csak mintegy háromnegyed évig viselte, mert a magyar törvények visszaállításával ezen intézmény megszűnt. Ekkor Pesten lett egy köz- és váltóügyvédi iroda főnöke s váltójegyző. Midőn két terjedelmes műve megjelent, neve nemcsak a jogászvilág, hanem a nagy közönség előtt is ismertté vált, úgy hogy gyakran fordultak hozzá fontos jogi kérdésekben. Midőn 1867-ben megalakult az alkotmányos magyar kormány, Horvát Boldizsár igazságügyminiszter meghívta őt titkárának. Az életbe lépett ideiglenes perrendtartás (1868: 54-ik t.-cz.) formulázása főkép s majdnem kizárólag az ő műve; ő készítette annak megokolását is. Mint az úttörők egyike, legtöbbet tett a szóbeliség ellen szegülő előítéletek felvilágosítására, az üdvös rendszer előnyeinek feltüntetésére s a nagy reform elfogadtatásának lehetségessé tételére. Minisztere külföldre küldötte ezen rendszer tanulmányozására. 1868. aug. a bajor Pfalzba utazott, hol és pedig Zweibrückenben néhány hétig tartózkodott; 1870. ápr. és máj. havát pedig Genfben, Mannheimban, Hannoverben és Kölnben töltötte az új genfi, badeni, hannoveri s az ezeknek alapul szolgáló franczia eljárás tanulmányozása végett. Ezen tanulmányútja eredményéről terjedelmes jelentéseket tett a miniszternek. A közjegyzői törvény (1874. 35.) életbelépte után a közjegyzőség tanulmányozására fordította figyelmét; ezért a miniszteriumban viselt tanácsosi állását 1875-ben a főváros VIII. kerületének kir. közjegyzőségével cserélte föl. Pauler miniszter a közjegyzői törvény tervének elkészítésével őt bízta meg. Ő felsége ez alkalommal kir. tanácsossá is kinevezte; a kir. közjegyzői kamara pedig elnökéül választotta. A m. tudom. akadémia 1868. márcz. 18. választotta levelező tagjai sorába, hol azon év decz. 14. tartotta székfoglalóját A törvénykezés reformjai cz. értekezéssel. Családi élete nem volt boldog, mert fiúgyermekeit kis korukban elvesztette, leányát pedig, kit fölnevelt és férjhez is adott, férjhezmenetelének már második évében eltemette. E gyászos haláleset magával vitte a szerető apa legfőbb örömét. Leánya elvesztése testi s lelki erejét megtörte. Váczon vett házat és szőlőt, ott akarta leélni hátralévő éveit. De mire váczi kis fészke teljesen rendbe jött, 1889. jan. 4. Budapesten meghalt. A m. tudom. akadémiában 1889. nov. 23. Tóth Lőrincz tartott fölötte emlékbeszédet.
Czikkei a Családi Lapokban (1855. Látogatás Samilnál, francziából); a Hazánk és a Külföldben (1866. Sajtó és törvényhozás); a Jogtudományi Közlönyben (1866. A sanctio pragmatica, Koronázási ünnepély Budán 1792-ben, Az 1843-44. országgyűlés, 1867. Miniszteri felelősség és időleges törvényhozás, Területen kívüliség, Biztosítás a közpolgári ügyekben, A perújítás elévülése, Kodifikatio, A javaslattevő bizottmány, A szóbeliség és nyilvánosság kérdéséhez, Polgári törvénykezési rendtartás, Motivumok a törvénykezési rendtartáshoz, Közlemények az országos bizottság tanácskozásairól a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában, Főeskü); az Igazságügyben (II. 1874. A módosított ügyviteli szabályok, IV. 1875. Irásbeliség és szóbeliség).
Munkái:
1. Nápolyi Johanna, vagy egy királyné bűnei. Történeti regény. Molé-Genthilhomme után ford. francziából (Ö**B** Pest, 1857.
2. Magyar polgári magánjog. Az 1848-dik évi törvényhozás és az országbirói tanácskozmány módosításai nyomán kézikönyvül. U. ott, 1861. (2. átdolg. és bőv. kiadása: Átalános magyar polgári magánjog ... cz. U. ott, 1863., 3. kiadás 1867., 4. k. 1873. U. ott.).
3. Átalános magyar törvénykezési eljárás peres és perenkívüli ügyekben a legújabb törvényhozás szerint. Felvilágosító jegyzetekkel és kimerítő irománypéldákkal, birák, ügyvédek s a közélet használatára. U. ott, 1863. (2. kiadás. U. ott, 1867.).
4. Magyar polgári magánjog és törvénykezési eljárás a legújabb törvények és legfelsőbb rendeletek nyomán jogtanulók használatára. U. ott, 1864.
5. Austriai átalános polgári törvénykönyv, felvilágosító jegyzetekkel s az ezen törvénykönyvre vonatkozó törvényekkel és rendeletekkel kisérve. U. ott, 1865. Két kötet. (Új Törvénytár III., IV.).
6. Magyar fenyítőtörvény. Irta Szlemenics Pál. 4. jav., a legújabb törvények- és rendeletekkel bőv. kiadás. U. ott, 1865.
7. A törvénykezés reformjai. U. ott, 1869. (Értekezések a törvénytud. köréből I. 10. Székfoglaló).
8. Törvények és hivatalos rendeletek gyűjteménye, a nemzeti felelős kormány visszaállításától fogva 1867-ig. Kiegészítő jegyzetekkel. U. ott, 1869. Két füzet.
9. Magyar polgári törvénykezési rendtartás (1868: LIV. Törvényczikk), összehasonlító és fölvilágosító jegyzetekkel. U. ott, 1870.
10. Magyar közjegyzői törvény (1874: XXXV. Törvényczikk). Az e törvényre vonatkozó miniszteri rendeletekkel, összehasonlító és kiegészitő jegyzetekkel kisérve. Budapest, 1875. (2., az 1886. VII., a közjegyzői törvényt módosító és kiegészítő törvény-czikkel bőv. kiadás. U. ott, 1886.).
11. A törvénykezés reformja a szóbeliség, közvetlenség és nyilvánosság alapján. Javaslatul a polgári perrendtartáshoz. U. ott, 1880.
12. Előadói javaslat a magyar polgári perrendtartás tárgyában. U. ott, 1871. (Különnyomat a M. Themisből).
13. Czinka Panna. Színmű dalokkal 4 felv. U. ott, 1887. (Czinka Panna életrajzával. Ism. P. Napló 1887. 194. sz., Szinészek Lapja 27. sz.).
Szerkesztette az Országos Naptárt 1866., 1867. és 1868-ra; alapította és szerkesztette a Jogtudományi Közlöny cz. hetilapot 1866-68. márcziusig; társszerkesztője volt a Jogtudományi Szemle cz. havi folyóiratnak (Pest, 1868-70.).
Kéziratban: Előadói javaslat a magyar (szóbeli) polgári perrendtartás tárgyában és általános indokolása a magyar polgári perrendtartás tárgyában készült előadói javaslatnak; több tervezett szinműtöredék.
Akadémiai Értesitő 1868. 98. l.
Moenich-Vutkovich, Magyar Irók Névtára. Pozsony, 1876. 501. l.
Petrik Könyvészete és Bibliogr. II. 768. l.
M. Könyvészet 1886-87.
Tóth Lőrincz, Emlékbeszéd Ökröss Bálint felett. Bpest, 1889. (Emlékbeszédek VI. 2.).
M. Akadémiai Almanach 1890. 190. l.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 644. l.