jogi doktor, egyetemi tanár, a m. tudom. akad. levelező tagja, előbbinek testvéröcscse, szül. 1844. nov. 21. Pécsett (Baranyam.); gymnasiumi tanulmányait Szabadkán kezdte, Temesvárt folytatta és Pesten végezte; 1863-67-ig a pesti egyetemen a jog- és államtudományi tanfolyamot hallgatta, az államtudományokból államvizsgát tett és 1869-ben jog- és államtudományok doktorává avatták. 1870-ben a polgári törvénykezésből magántanári képesítést nyert és két tanév alatt előadásokat is tartott. 1867-ben a pesti kir. váltótörvényszékhez joggyakornokká s ez év végén az utóbbihoz segédfogalmazóvá neveztetett ki. 1870-ben szolgálattételre a pesti kir. ítélő táblához rendelték be, s miután időközben az ügyvédi vizsgát is letette, 1871-ben az igazságügyi miniszteriumhoz osztották be szolgálattételre és 1872. jan. a kuria legfőbb ítélőszéke osztályához fogalmazóvá léptették elő; 1871-ben a budapesti egyetem jogi karán magántanár volt, 1872. szept. 29. óta az egyetemes európai és hazai jogtörténet rendes tanára a kolozsvári egyetemen, hol 1880-81. és 1884-85-ben jogkari dékán, 1891-92. rector volt. 1892. máj 5. a m. tudom. akadémia levelező tagjának választotta.
Czikkei a Jog- és Államtudományi Folyóiratban (1871. Kritikai rovat); A Jogtudományi Közlönyben (1871. Telekkönyvi előjegyzés igazolása); az Erdélyi Hiradóban (1891. 50. és köv. sz. A középkori kereskedés fejlődésének főtényezői); czikkei vannak még a M. Igazságügyben, a Századokban és a kolozsvári egyetem Actáiban.
Munkái:
1. A csődrendszer tekintettel a nevezetesebb külföldi csődtörvényekre s különösen a magyar csődeljárás részletes ismertetése. Irománypéldákkal ellátva elméleti s gyakorlati használatra. Pest, 1871.
2. A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye, összegyűjtötték, felvilágosító, összehasonlító és utaló jegyzetekkel ellátták Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen. Bpest, 1885-1902. I-IV. kötet. (Magyarországi jogtörténeti emlékek. Monumenta Hungariae juridico historica).
3. Werbőczy István Hármas-Könyve. A m. tudom. akadémia által gondozott harmadik kiadás. Az eredetinek 1517-ki első kiadása után fordították, jogi műszótárral és részletes tárgymutatóval ellátták. U. ott, 1894. (Kolozsvári Sándorral együtt Magyar Törvénytár. Milleniumi emlékkiadás 1000-1895.).
A Magyar Törvénytárban 1342-1655-ig lefordította Kolosvárival a törvényeket, eltérésekkel és kiegészítésekkel látva el.
Petrik Könyvészete.
Kiszlingstein Könyvészete.
Magyar Könyvészet 1892., 1897.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 629. l.
A kolozsvári egyetem története. Kolozsvár, 1896. 100. lap.
Ország-Világ 1899. arczk.