főgymnasiumi tanár, szül. 1839. április 27. Magyar-Óvárt; a gymnasiumot 1858-ban Szegeden, bölcseleti tanulmányait 1858-tól a budapesti egyetemen végezte, hol 1866-1867-ben a latin, görög, német irodalomból és bölcseletből tett tanári vizsgálatot. Helyettes tanár volt 1864. április 28-tól a budai kir. egyetemi főgymnasiumban; innét 1866-ban áthelyezték a pesti kir. kath., 1869-ben pedig, mint rendes tanárt a pozsonyi főgymnasiumhoz. A pozsonyi akadémián egyszersmind a bölcselettudomány magántanára volt az 1874-1875 tanév nyári szakában. Wiche családi nevét 1868-ban változtatta Ovárira. Súlyos viszonyok közt minden erejét az anyagiakkal való küzdelem emésztette fel, és ennek tulajdonítható szánalomra méltó állapota, melytől 1880. febr. 1. a halál szabadítá meg.
A Riedl Szende által szerkesztett Kritikai Lapokba (1862-1863) és a Kalauzba (1863-1865) több czikket írt; az orsz. Tanáregylet Közlönyébe (1871-1872) könyvismertetést.
Munkái:
1. Földrajz a felső elemi osztályok, magán nevelő-intézetek számára, úgyszintén magánhasználatra. 9. szövegábrával Pest, 1864.
2. A tanügyi reformról. Egy jogtanár nézetei a középtanodák, egyetem és jogakadémiák ujjászervezéséről. Ugyanott, 1870. (Névtelenül).
Az Országos Tanáregylet Közlönye 1879-80. 351. l.
Pozsonyi kir. kath. főgymnasium Értesítője 1880. 30. l.
Petrik Könyvészete.
Ortvay Tivadar, Száz év egy hazai főiskola életéből. Bpest, 1884. 185. lap.
Századunk Névváltozásai. Bpest, 1895. 172. l.