nyug. kuriai tanácselnök, szül. 1818. jan. 12. Szegeden; a gymnasiumot ugyanott, a jogot Pozsonyban végezte. Az 1839-40. országgyűlés idején Somogyi pozsonymegyei aljegyző mellett jurátuskodott. A mikor 1840-ben letette az ügyvédi szigorlatot, szülővárosába költözött és ügyvédi irodát nyitott. Csakhamar vezérszerepet vitt a városban. A mikor Klauzál Szegedet meglátogatta, éjjeli zenével tisztelte meg a polgárság és O. mondta az üdvözlő beszédet. Többekkel együtt megalkotta az első polgári casinót és a szegényápoló-intézetet. Ennek köszönhető, hogy Szegeden megszünt a koldulás, de csak 1850-ig, a mikor Bach báró megszüntette ezt a jótékony intézetet. 1848-ban a város első tanácsosának választották. Még ez évben a szegedi belváros és felsőváros képviselőnek választotta az országgyűlésre. A magyar kormány 1849 telén Szeged kerületére kormánybiztosnak nevezte ki. A világosi katasztrófa idején ő is a táborban volt. Kötélhalálra ítélték őt is, de itéletét fogságra változtatták. 1855-ben kegyelmeztek meg neki s ekkor hazatért Szegedre. Az ügyvédségtől eltiltották. A trieszti biztosító társaság főügynöke lett, majd 1856-ban Pestre költözött és egyik megalapítója s felügyelője volt az első magyar biztosító társulatnak. A mikor az 50-es évek végén tisztulni kezdett a politikai láthatár, ismét Szegeden telepedett meg és más neve alatt ügyvédi irodát nyitott. Lelke volt a szegedi Deák-pártnak és 1861-ben megválasztotta a város polgármesterének. Neve elválaszthatatlanul összefügg Szeged történetével és fejlődésével. A mikor az alkotmányos közgyűléseket fölfüggesztették, leköszönt. Az alkotmányosság fölvirradása idején, a mikor a biróságokat szervezték, az igazságszolgáltatás szolgálatába lépett és fokonként fölvitte a curiai tanácselnökségig. A másodosztályú vaskoronarend vitéze volt. Meghalt 1899. ápr. 22. Budapesten.
A Szegedi Hiradónak munkatársa volt.
Munkái:
1. Az elemi biztosítás Magyarországon. Pest, 1858. (Ism. Vasárnapi Ujság. 16. sz. Németül: ford. Remellay Gusztáv. Pest, 1858.).
2. Alkotmány-zsebkönyv magyar publicisták számára. Szeged, 1861.
M. Hirlap 1851. 581. sz. (Haditörv. ítélet).
Vasárnapi Ujság 1866. 30. sz. arczk., 1899. 18. sz. (Nekr.).
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Budapesti Hirlap 1899. 112. sz.
Aradi Közlöny 1892. 79. sz.
Függetlenség 1898. 128. sz.