csendbiztos, szül. 1831. jan. 4. Kis-Marján (Biharm.), hol atyja O. Pál székely eredetű nemes és tanító volt; O. Albert orvosírónak testvérbátyja; középiskoláit a derecskei ev. ref. gymnasiumban két év alatt 2-2 osztályt haladva 1844-ben, a bölcseleti s jogi tanfolyamot a debreczeni ev. ref. főiskolában végezte; az 1847-48. telén az I. és II. latin iskola vezetésére a nagy-kállói ref. gymnasiumba tanárrá választatott. Az 1848 tavaszán az ott alakult 10. önkéntes honvéd zászlóaljhoz közharczosnak beállott; részt vett az alvidéki csatározásokban; midőn 1849-ben a zászlóalj Görgey parancsnoksága alatt Pestre küldetett, a felső-magyarországi hadjáratban küzdött; ott volt Branyiszkónál, Budavár ostrománál; itt lába megsérülvén, huszárrá lett és részt vett a szöregi s temesvári szerencsétlen ütközetekben; innét sebesülten Lugosra vonult és mint hadnagy 20 huszárral menekült haza felé. Az üldözés korszakában Biharmegyében mint nevelő foglalkozott. 1851-ben Bihar-Szent-Mártonban jegyzőnek választották; itt iskolát, községházat és jegyzői lakot építtetett és a vidéken garázdálkodó betyárok kézrekeritésében is hathatósan közreműködött. E mellett egy távol lakott birtokosnak főfelügyelője volt és kisbirtokán gazdálkodott. Érdemeiért a császári felsőbb hatóság 1856. ápr. 15. oklevéllel kitüntette. A pandurság felállítása alkalmával 1859. ápr. 24. a sárréti járásban (Biharm.) csendbiztossá választották és az maradt 1884-ig. Lakhelyén Mező-Keresztesen (Biharm.) 1882-ben a postamesteri hivatallal is megbízták. Ez állásáról 1892-ben mondott le.
Czikkei a Vasárnapi Ujságban (1855. Nagy-Szőllős, Táj és népismertetés, helynevek magyarázata, 1864. Báthori Kristóf erdélyi fejedelem temettetésének rendje, 1869. A Nyír egyik történeti nevezetességű temploma); a Szalontai Lapokban (1895. 26. sz. Hol feküdt Maroth vagy Bihar vára?); a Debreczenben alakult 10. önkéntes zászlóalj történetét a nagyváradi Szabadságban írta meg; a Pallas Nagy Lexikonában Szabolcs és Szatmár vármegyék története tőle van.
Munkái:
1. Zsandár kell-e vagy pandur? Véleménynyilvánítás az iránt, hogy a magyar rendőrség miként szerveztessék. Nagyvárad, 1875.
2. Bihar vármegye sárréti járásának leírása I. kötet. Nagyvárad, 1875.
3. Bihar vármegyében kebelezett Kis-Marja leírása. Nagyvárad. 1897.
Jegye: O-th Pál.
Rendőri Zsebnaptár 1872-re. Pest, 1871. 20-28. lap.
Petrik Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XVIII. 388. l.
Biharvármegye és Nagyvárad. Bpest, 1901. 378., 580., 589. lap. (Magyarország vármegyéi és városai).