hajó- és gyártulajdonos és igazgató, fiumei származású, hol már nagyatyja a XIX. század elején hajótulajdonos volt. O. elvégezvén tanulmányait a laibachi és gráczi kereskedelmi akadémián, a tengerészeti kereskedelemre szánta magát és e szakban Triesztben, Odeszszában, Hamburgban, Londonban és New-Yorkban művelte ki magát. 1874-ben tért vissza hazájába s megalapította a ma is virágzó czégét. Ő kezdeményezte az angol hajóknak Fiuméban való kikötését; ő dolgozta ki Catinellivel és Srnoquinával a Fiuméra vonatkozó magyar állami programm alapvonalait, melyet a magyar kormány azután megvalósított; ő emelt először szót a fiumei kereskedelmi- és ipar-kamarában az osztrák Lloyd szerződésének felbontása mellett, a mit később Baross meg is tett. Az ő kezdeményezésének köszönhetik megteremtésüket az Adria és Oriente gőzhajózási társulatok, a rizshántoló gyár, melynek válságos időszakában élére is állott és azt mai virágzó magaslatára emelte, valamint része volt a kőolajfinomító-gyár létrehozatalában is. Ő állította az első kikötői tárházat és az ő kezdeményezésére érintik az angol Cunard társaság és a Baily & Leetham társaság hajói a fiumei kikötőt.
Munkatársa volt Magyarország vármegyéi és városai cz. munka Fiume kötetének (Bpest, 1897. A magyar tengerészet).
Magyarország vármegyéi és városai. Fiume. Bpest, 1897. arczk.