bölcseleti doktor, r. kath. lelkész, akadémiai tanár és a m. tudom. akadémia levelező tagja, született 1843. nov. 19. Csiklovabányán (Krassómegye); tanulmányait Temesvárt végezte, hol egyházmegyei áldozópapnak szentelték fel. Több helyen volt segédlelkész. Később a lugosi gymnasium tanára, egyetemi magántanár és 1873. aug. 17. óta a nemzeti múzeum régiségtárának segédőre. 1875. okt. 11. óta a pozsonyi jogakadémián a történelem rendes tanára. 1874-ben a budapesti egyetemen bölcseletdoktori oklevelet nyert. 1875. máj. 26. a m. tudom. akadémia levelező tagjának választotta. Utóbb szentszéki ülnök és pápai kamarás lett. Szent Györgyről czímzett csanádi apát, a pozsonyi régészeti és történelmi egyesületnek alelnöke és alapító tagja, a pozsonyi természettudományi társulat alelnöke, a békésmegyei régészeti és művelődéstörténeti egylet tiszteleti, a m. történelmi társulat és heraldikai s genealogiai társulat igazgató-választmányi tagja, a magyarországi vatikáni bizottság; a pozsony-városi statisztikai hivatal, a pozsony-városi közkönyvtár-bizottság tagja, a Szent István-társulat irodalmi osztályának tagja. Ortmayr családi nevét 1875-ben Ortvayra változtatta.
Czikkei a Történelmi Adattárban (Temesvár 1871. Külföldi tevékenység az egyházi monographiák terén, Nagybecskerek egyedirata főtekintettel egyházi viszonyaira, A gyulafehérvári káptalan országos levéltárának Csanád-egyházmegyére vonatkozó okiratai, 1872. A megalakítandó délmagyarországi történeti és régészeti társulat eszméjéhez, Boros-Jenő egyedirata, a Zichy-család zsélyi levéltárának Délmagyarországra vonatkozó okiratai, 1873. Csanád egyedirata, a csanádi püspökök critikai új névsorozatával, 1874. A magyar n. múzeum kézirattárának Délmagyarországra vonatkozó okmányai, Protocollum Bathorianum, Csiklova egyedirata); a magyar orvosok és természetvizsgálók Munkálatai XVI. köt. és a Temesi Lapokban (1872. 130-133. sz. A barlangok paläontologiai és történeti jelentőségéről, tekintettel a délmagyarországi barlangokra, kivonatilag az Adattárban is); a M. Államban (1874. 18. Nyílt indítvány egy elfelejtett történeti emlék ügyében: Sz. Gellért első csanádi püspök vértanu sírját illetőleg); az Archaeologiai Értesítőben (1874. Közlemények a m. n. múzeum érem és régiség osztályából, Még egyszer a budavári Gellért-sír ügyében, A Radvánszky-család régiséggyűjteménye, 1875. Hazai régiség- és éremleletek, Hazai leletek); az Egyetemes m. Encyclopaediában (XII. kötet 1874. összesen 99 történelmi, régészeti, életrajzi, földrajzi, családtani a egyéb czikkek O. T. betűk alatt); a temesvári tört, és rég. Értesítőben (I. 1875. A zichi és vásonkeői Zichy-család idősb ága zsélyi levéltárának Délmagyarországra vonatkozó okiratai, VII. 1891. Délmagyarország vagyis a csanádi püspökség egyházi állapotáról a XIV. században); a Századokban (1875. Jelentés s beszterczebányai városi levéltárról, Feliratos új adat a régi Tibiscum helyfekvésére nézve, 1877. Jelentés a pozsonyi központi levéltári bizottság működéséről, 1878-79. Pesty Frigyes, A szörényi Bánság és Szörény vármegye története. Ism. négy czikk, 1879. 1881-83. könyvismertetések); az Uj M. Sionban (1876. Pellegrino Rossi, Helfert: Revolution u. Reaction cz. könyve után); a Pressburger Zeitungban (CXVII. évf. 118, sz. Die Urniederlassungen in unserem Vaterlande); a Westungarischer Grenzboteban (1880. 2342. sz. Die Pyrenäenbahn, 2565. sz. In der ungarischen Niederebene, 2611. sz. Im pontischen Becken, 2634. Die Donau und Lanfrancoi's Werk über ihre Regulirung, 1881. 2812. sz. Zur Frage der Rassenvertheilung in Ungarn, 1882. 3091. sz. Der Einfluss der Bodenformation auf die Rassenvertheilung in Ungarn, 3222. sz. In Aquincum, 3367. Ungarns antike Metallindustrie, 1883. 3407. sz. Kann Pressburg die Donau verlieren?); a Pozsonyvidéki Lapokban (1879. 45. és 1877., 1880. 35. sz. Elnöki megnyitó beszédek a pozsonyvármegyei régészeti és tört. egylet 1879. máj. 17. és 1880. nov. 22. tartott közgyűlésein, 1882. 69. sz. Nagy Lajos halálának ötszázados évfordulóján, 1883. 6. sz. A Csallóköz ármentesítése, 44. sz. A hazai kő érdekében, 64. sz. Pozsony tudományos tőkéje. 1888. 196. sz. Ring Mihály); az Archaeol. Mittheilungenben (XI. 1888. Eine angebliche Binnenstrasse in Pannonien); a Kathol. Szemlében (1890., 1893. könyvismertetés, 1894. Nehány hét Egyptomban); a Nyugatmagyarországi Hiradóban (1902. 119. sz. Egy Árpád-korszaki műemlék Pozsonymegyében); a Pressburger Zeitungban, a Neraban és a Katholikus Néplapban is jelentek meg czikkei.
Munkái:
1. Bél Mátyás,, De servitute Hungarica" cz. kiadatlan kézirata a primási könyvtárban, kivonatilag és ítészetileg ismertetve. Pest, 1868. (Ism. M. Sion 1869.).
2. Itészet és Vitiligatismus. Böhm Lénárd «Délmagyarország vagy az úgynevezett Bánság külön történelme» cz. munkájának igazolása- és kiegészítéseül. Temesvár, 1869. (Ism. M. Sion).
3. A horvát-slavon-magyar határőrvidék kifejlődésének logikája, területi s szervezeti alakultának története, mult és jelen fennállásának jogalapja. tekintettel az egyetemes és részleges pragmatikai történetre. I. rész. A Határőrvidék kifejlődésének logikája. Temesvár, 1871.
4. Egy állítólagos római mediterrán út Pannoniában. Temesvár, 1873. Térképről. (Értekezések a tört. tud. köréből XI. 7.).
5. Dáczia feliratos emlékei és térképe Mommsen kiadásában. Bpest, 1874. (Különnyomat az Archaeol. közleményekből).
6. Tájékoztatás Sz. Gellért, máskép Sz. Bernát valamint a b. Szűz állítólagos csanádi apátságaik iránt, tekintettel a csanádi régi romokra s a szándékolt ásatásokra. Bpest, 1875. (Különny. az Archaeol. Közleményekből).
7. A magyar nemzeti múzeum érem- és régiséggyűjteménye 1874-ben. Bpest, 1875. A szöveg közé nyomott számos ábrával. Hivatalos adatok alapján. (Különnyomat az Archaeol. Közleményekből).
8. Dáczia és Moesia területén. Jelentés gyanánt alduna-vidéki kirándulásáról. Bpest, 1875. (Különny. az Arch. Értesítőből.).
9. Irodalmi tanulmányok a hazai és külföldi törtenelem, műtörténelem és régészet terén. Bpest, 1875.
10. A Kund kapitányság. Temesvár, 1875. (Különnyomat a Tört. és Rég. Értesítőből.).
11. Margum és Contra-Margum helyfekvése. Források és közvetlen helyszemlélet alapján. Temesvár, 1876. (Értekezések a tört: tud. köréből. VI. 1.)
12. Kritikai adalékok Margum történetéhez. Források alapján. Temesvár, 1876. (Értek. a tört. tud. kör. VI. 7.).
13. Tibiscum helyfekvése. Források és közvetlen helyszemlélet alapján. Temesvár, 1876. Térképpel. (Különny. az Arch. Közlönyből).
14. A magyarországi Duna-szigetek alakja, iránya, nagysága és partmagassági viszonyai. Temesvár, 1878. (Mathem. és term. tud. Közlemények XV. 3.).
15. A magyarországi Duna-szigetek földirati csoportosodása és képződésük tényezői. Temesvár, 1880. (Értek. a term. tud. köréből X. 3.).
16. Magyarország régi vizrajza a XIII. század végeig. Temesvár, 1882. 2 köt. (Ism. Századok 1883.)
17. Zur Frage der Wasserabnahme in Ungarn. Eine hydrohistorische Studie. Pressburg 1883. (Különnyomat a Pressburger Zeitungból).
18. Száz év egy hazai főiskola életéből. A pozsonyi kir. akadémiának 1784-től 1884-ig való fennállása alkalmából. Irta tanártársai megbízásából. Budapest, 1884. (Ism. Századok).
19. Összehasonlító vizsgálatok a hazai s északeurópai (dán, svéd, norvég) praehistorikus kőeszközök eredete és régisége körül. Budapest, 1885. Két füzet. (Értek. a tört. tud. kör. XII. 7., 8.).
20. A praehistorikus kőeszközök régiségi jellegeiről. Budapest, 1886. (Ért. a tört. tud. kör. XIII. 2.).
21. Jeruzsálemtől Názárethig. Uti emlék. Pozsony, 1888. (A pozsonyi «Toldy-kör»-ben felolvasta a szerző. Ism. M. Sion.)
22. A pécsi egyházmegye alapítása és első határai. Bpest, 1890. (Értek. a tört. tud. kör. XIV. 8.).
23. Emlékbeszéd Pesty Frigyes akadémiai rendes tagról. Bpest, 1891. (Emlékbeszédek VII. l.).
24. Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején. A pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve. A vaticáni okirattár-bizottság rendeletére. Első kötet I. és II. fele. Bpest, 1892. Térképpel. (Ism. M. Sion 1892., Kath. Szemle 1893.).
25. Magyarország róm. kath. egyházmegyéi a jelen időben. Bpest és Pozsony, 1892. (Hrubant Lászlóval együtt).
26. Pozsony város története. Kiadja a pozsonyi első takarékpénztár. Pozsony, 1792-1900. I-III. kötet. (I. A legrégibb időktől az Árpádházi királyok kihalásáig. A szöveg közé nyomott 37 rajzzal és egy oklevélhasonmással, valamint a szöveghez mellékelt 7 táblával, 1892. ism. M. Állam 121. sz.; II. 1. rész. A város középkori topographiája 1300-1526. 54 szövegrajzzal és 4 táblával, 1895.; II. 2. r. A város középkori jogszervezete, 29 szövegrajzzal és 5 táblával, 1898.; II. 3. r. A város középkori háztartása 1300-1526. 7 szövegrajzzal és 4 tábláva1, 1900. III. Mellékletek Pozsony 1300-1526, történetéhez. 64 szövegrajzzal, hasonmással és 14 táblával. 1895. Németül. Pozsony, 1892-1900. Három kötet.).
27. Temesmegye és Temesvár város története. I. kötet. Első könyv. Őskor. A vidék földtani alakulásától a Keltavaskor végeig. Megyei leletek és hazai általános ősművelődési állapotok alapján. Bpest, 1896. IV. kötet. Első könyv. Oklevelek Temesvármegye és Temesvár történetéhez. Másolta és gyűjtötte Pesty Frigyes. Sajtó alá rendezte O. T. Bpest, 1896.
28. Pozsonyvármegye és a területén fekvő Pozsony, Nagyszombat, Bazin, Modor s Szentgyörgy városok állatvilága. Állatrajzi és állatgazdaságtörténeti monographia. A Pozsonyban 1902. szept. 7. megnyíló második országos mezőgazdasági kiállítás alkamából kiadja Pozsony város anyagi hozzájárulásával Pozsony vármegye közönsége. Első kötet. Állatrajzi rész. Pozsony. 1902.
Szerkesztette a Történelmi Adattár Csanád egyházmegye hajdanához és jelenéhez cz. havi folyóiratot 1871-73-ban Temesvárt, 1874-ben Budapesten (Szentkláray Jenővel), négy kötetben összesen 42 füzet jelent meg; az Archaeologiai Értesítőt 1875-ben a IX. kötetet (Henszlmann Imrével együtt) Budapesten.
Kéziratban: Hazánk legrégibb művelődési viszonyai, felolv. az akadémiában 1896. márcz. 30.; Magyarország általános és részletes geographiája, több kötet.
A m. tudom. akadémia megbízta őt a Pesty Frigyes irodalmi hagyatéka egy részének feldolgozásával és Temesmegye monographiájának megírásával (részben már megjelent).
Álneve és jegyei: Tivadar, O. T. és O-y.
Ortvay Tivadar, Száz év 172. lap.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1886., 1888., 1891-92., 1895-96., 1900., 1902.
M. Sion 1889. 702. l.
Kiszlingstein Könyvészete.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 558., XVIII. 387. lap.
Berkeszi István, A temesvári könyvnyomdászat és hirlapirodalom története. Temesvár, 1900. 117., 119. l. arczk.