jogi doktor, nyug. miniszteri tanácsos, szül. 1836. máj. 8. Budán; tanulmányait a budai gymnasiumban és a pesti egyetemen végezte, hol jogi doktori s ügyvédi oklevelet nyert. Egy ideig tanár volt a budai kir. főgymnasiumban, hol a történelmet és bölcseletet tanította; rövid idő mulva pedig Buda városánál tollnok, főjegyző és végre tanácsos lett. Reich családi nevét 1862-ben változtatta Országra. Andrássy Gyula fölhívására mint osztálytanácsos az ugyanakkor alakított fővárosi közmunkák tanácsánál az előadó tisztét vette át. Rajner belügyminiszter alatt a megyék és községek rendezése végett összehívott enquete tárgyalásaiban részt vett, melyeknél ő vitte a jegyzői tollat. Ezen ügyről, valamint a főváros rendezéséről sok czikket írt a napilapokba. 1880-ban a Virágh Benedek emlékünnepély alelnöke volt. 1881-ben a budai dalárdával, mint ennek elnöke, kirándulást rendezett Fiuméba. Elnöke volt a m. kir. honvédelmi miniszterium palotaépítési bizottságának, előadója a várkerti s az operaházi építkezések bizottságának; ekkor szerzett érdemei elismeréseül a királytól a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta. Mint miniszteri tanácsos 1881-ben a főváros II., 1884-92. III. kerületének országgyűlési képviselője volt szabadelvű párti programmal; a házban tagja volt a pénzügyi s állandó igazoló bizottságnak. Tagja volt a közmunkák tanácsának és a fővárosi bizottságnak; a budai jótékony nőegylet titkára, a budavári vöröskereszt fiókegyletének elnöke, a budapesti takarékpénztár és a Ganz-féle gépgyár igazgatója, s csaknem valamennyi jobbparti (budai) egyletnek és társulatnak választmányi tagja. 1895. aug. 21. magyar nemességet kapott a maga és utódai számára «budavári» előnévvel. Meghalt 1902. nov. 14-én Budapesten.
Czikke a Művészeti Lapokban (1896. A budai szinészet jövőjéről).
Munkái:
1. A fővárosi közmunkatanács jelentése az 1873. évről. Bpest, 1874.
2. A budai lövölde. Bpest, 1881.
3. Budapest középítkezései 1868-1882. Bpest, 1884. (Különnyom. a Budapesti Statistikai Hivatal Közleményeiből. 2. kiadás. Bpest, 1885. Németül Bpest, 1884.)
4. A fővárosi közmunkatanács jelentései 1870-1881. Bpest, 1884.
5. A főváros jobbparti részei. Bpest, 1892.
6. Budai szinházak és játékszin 1783-1895. Bpest, 1895. (Ism. Századok).
7. A budai jótékony nőegylet 1817-1897. Bpest, 1898.
Magyarország és a Nagyvilág 1871. 12. sz. arczk.
Budapester Illusztrirte Zeitung 1881. 64. szám, arczk.
Szabadelvűpárti Naptár 1885-re 241. l. arczk.
Petrik Könyvészete.
Ország-Világ 1887. 27. sz. arczk.
Kiszlingstein Könyvészete.
M. Könyvészet 1895.
Pallas Nagy Lexikona XIII. 548. l.
Sturm Albert, Uj Országgyűlési Almanach 1887-1892. Bpest, 1888. 278. l.
Századunk Névváltoztatási 172. l.
Vasárnapi Ujság 1898. 16. sz. arczk., 1902. 47. sz. (Nekr.).
Pesti Hirlap 1902. 314. sz.
Budapesti Hirlap 1902. 315. sz.